Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
• Látjuk, hogy d = p = 10-10 • 1,23, j = 1+1 = 2,57 + 1 - 3,57 szükségszerű feltételek ki vannak elégítve. A további négy feltételi egyenlet kielégítése már nem matematikai szükség- szerűség. Ezeknél tehát eltérések mutatkozhatnak. Mindenesetre, ha szabad a lebegtetett hordalékszállításnak a vízállásokkal és a vízhozamokkal való kapcsolatát közelítőleg függvénykapcsolattal kifejeznünk, akkor túl nagy eltéréseknek nem szabad mutatkozniuk. Mivel te = 1000 • 0,0077 = 7,7 és pej = 10 10 • 1,23 • 10003'57 = 6,31, valamint n + r = 2,68 + 1 = 3,68 és r j = 1 • 3,57 = 3,57 a hordaléktöménységnek a vízállásokkal és vízhozamokkal, valamint a vízhozamoknak a vízállásokkal való összefüggése még megközelítéssel függvénykapcsolatnak tekinthető, mert a t e = p eJ, n + r = r j feltételi egyenletek nem túl nagy eltéréssel ki vannak elégítve. A fentiekből azt is megállapíthatjuk, hogy a lebegtetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való kapcsolatát is közelítő függvénykapcsolatnak tekinthetjük. Ugyanis az u = 5,9 és a g = 3,88 értékek közel állnak a f e = 7,7 és az n + r = 3,68 értékekhez, és így a te = u , %n + r = g feltételi egyenletek is közelítőleg ki vannak elégítve. Ha a teljes hidraulikai vizsgálatot el akarjuk végezni, akkor meg kell határoznunk a hordaléktöménységnek és a lebegtetett hordaléksúlynak a vízsebességekkel való kapcsolatát is. A 119. és a 120. ábrák alapján Cfc = 0,0445 v£’83, G/ = 108 v£’25, vagyis y = 0,0445, ő = 3,83, a = 108, ß = 6,25. 341
