Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
Nagymarosi vízállások. h cm A görgetett hordaléknál az átlagos szemátmérő az egyes méréseknél 0,17 és 0,31 mm között változott, átlagosan pedig 0,2—0,3 mm a görgetett hordalék átlagos szemátmérője Nagymarosnál. A görgetett hordaléknál a legnagyobb szemek 5—6 mm-esek, sőt egyes méréseknél még ennél nagyobb szemnagyságok is előfordulnak. A mederanyagnál az átlagos szemátmérő 10 és 25 mm között változik. Átlagosan a mederanyagnál mintegy 15 mm az egész keresztszelvényre számított átlagos szemátmérő. A mederanyagban a legnagyobb szemek általában 20 mm- -esek, előfordulnak azonban 60—70 mm-es szemnagyságok is. 716. ábra. A közepes hordaléktöménység és a lebegtetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a nagymarosi szelvénynél A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya Nagymarosnál leggyakrabban 300 körül van. Nagymarosnál a mérésenként számított Ck közepes töménységnek és a vízállásoknak az összefüggését már nehezebb meghatározni. Mint már említettük, a Garam zavaró hatása a mérési pontoknál jelentős szóródást idéz elő. Jobb híján azonban ideiglenesen a 116. ábrán feltüntetett kiegyenlítő összefüggést fogadjuk el. Ugyanezen az ábrán a lebegtetve szállított hordaléksúlyok és vízállások összefüggését is meghatároztuk. A kiegyenlítő vonal láthatólag nem felel meg a szóródott pontoknak. Ennek az az oka, hogy a +400 cm-es vízállásnál mért 1270 kg/sec értéket fogadtuk el mértékadónak, mert csak így adódik ki a már meghatározott 1000 g/m3-es maximális töménység mellett a Q = 6000—7000 336
