Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
Az a és b paraméter folyónként, sőt az egyes keresztszelvények szerint is, a mederanyag és a hidraulikai elemek alakulásától függően változhat. Éppen ezért a paraméterek néhány értékéből következtetést még nem vonhattunk le. Ilyen kutatások még a jövő feladatát képezik. A dunaremetei hordalékanyag általános jellemzését természetesen valamennyi mérési adat figyelembevétele alapján végezhetjük el legcélszerűbben- Ha az eddigi hordalékmérések eredményeit vizsgáljuk, kitűnik, hogy a lebegtetett hordalékanyagnál az átlagos szemátmérő 0,036 és 0,070 mm között változott és közepesen 0,04 mm-re tehető az átlagos szemnagyság. A görgetett hordalékanyagnál a szemátmérő az egyes méréseknél 6 és 26 mm között változott, közepesen tehát mintegy 10—15 mm-es szemátmérővel számolhatunk. A mederanyagnál a változás 8 és 30 mm között van és átlagosan 15—20 mm-es mederanyag a mértékadó. A lebegtetett hordaléknál a legnagyobb szemek leggyakrabban 0,3—0,6 mm-esek, találunk azonban 1,0 mm-es, sőt ennél nagyobb hordalékszemeket is. A görgetett hordalékanyagban ä legnagyobb szemek általában 10—20 mm-esek, kivételesen azonban 40—70 mm-es kavicsok is előfordulnak a görgetett hordalékanyagban. A mederanyagban a legnagyobb szemek mintegy 40 mm nagyságúak, gyakori azonban a mederanyagban a 60—70 mm-es nagyságú kavics is. Megemlítjük, hogy a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya Dunaremeténél aránylag kicsi, mindössze 5—10, ami mutatja, hogy a Duna ebben a keresztszelvényben viszonylag kevés lebegtetett és igen sok görgetett hordalékot szállít. A lebegtetett és a görgetett hordalékszállításra vonatkozó elméleti fejezetekben már említettük, hogy a horddaléktöménységet, valamint a hordaléksúlyokat legtöbb esetben egyszerű hatványkitevős függvények segítségével a vízállásokkal is kifejezhetjük. Az ilyen hatványkitevős függvények levezetése tulajdonképpen függvénykapcsolatok feltételezését jelenti. Az erre vonatkozó részleteket Dunaalmásnál ismertetjük, ahol Dunaremetéhez és Nagybajcshoz viszonyítva ezeket a kapcsolatokat pontosabban lehet meghatározni. Itt a közepes töménységnek és a lebegtetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való összefüggését csak grafikusan határozzuk meg. A 104. ábrán az eddig végzett mérések alapján grafikusan meghatároztuk a hordaléktöménységnek és a hordaléksúlynak a dunaremetei vízállásokkal való kapcsolatát. Az összefüggések grafikus meghatározásánál célszerűbb, ha a hordaléktöménységet és a lebegtetett hordaléksúlyt a vízállások gyökkitevös függvényeként határozzuk meg, mert ily módon rendszerint az ábrán feltüntetett értékhatárokon belül olvashatjuk le az állandók értékeit. Azt is megemlítjük, hogy a gyakorlati használat céljára a hordaléktöménységet g/nf, a lebegtetett hordaléksúlyt pedig kgfsec, a vízállásokat pedig cm-ben kifejezve vesszük számításba. Eszerint a 104. ábra álapján 0,163 0,13 20* 307
