Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - IV. A vízfolyások egyensúlya és a hordalékmozgás

Az öblítőnyílás nagysága különösen kisesésű folyóknál rendkívül fontos. Ilyen esetekben ugyanis az öblítéshez már jelentős vízmennyiség szükséges.

A gyakorlatban több esetben az öblítőhatást növelő berendezéseket szoktak létesíteni. Ez a lehetőség azonban csak kisebb, időszakos, pl. napi tározóknál szokott komoly eredményre vezetni. Vannak azonban elképzelések, ame'yek nagyobb tározóknál is elősegítenék az öblítő hatást. Ilyen pl. Bonnet indítványa, hogy csőhálózatot helyezzenek el a tározóban, ami az öblítővizet koncentráltan, nagyobb sebességgel vezetné, és így növekednék a víz hordalékmosó képessége is.

Előfordulhat értékes víztározóknál, hogy a felgyülemlett hordalékot kotrással kell eltávolítani. A kotrás rendesen csak olyan esetekben jöhet számításba amikor a kotrási anyag hasznosítása is lehetséges.

101. abra. A kirnélyülések időbeli változása a Colorado folyón a Hoover- és a Davis-gát közötti szakaszon, Lane szerint

Több külföldi víztározónál a feliszapolódás révén elvesztett tározótérfogatot a duzzasztási magasság növelésével pótolták. Ez a lehetőség általában csak hegy- és dombvidéki víztározóknál áll fenn.

Igen ajánlatos a feltöltödésekre való tekintettel a víztározás kihasználási tervét úgy összeállítani, hogy a tározőtérfogat bizonyos részét már jó előre figyelmen kívül hagyjuk. Az ilyen tartaléktérfogattal tervezett tározóknál kevésbé valószínű a víztározók idő előtti csődje.

fi) Kiniélyiilések a duzzasztómű alatt

Említettük már, hogy a duzzasztóművön átbocsátott tisztább, hordalék- mentesebb víz a duzzasztómű alatt kimélyüléseket fog előidézni. A mű feletti feltöltődő és a gát alatti kimélyülő szakasz bizonyos összefüggést mutat majd. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a hordalék és a gát alatti mederanyag milyensége, valamint a duzzasztómű felett leülepedett hordalék mennyisége és milyensége