Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - IV. A vízfolyások egyensúlya és a hordalékmozgás
(j V \ vonatkozóan görbesereget határozott meg, vagyis a -ß = f | ' -- ^ | összetartozó értékpárokat, a különböző típusú víztározók szerint szétválasztva, külön-külön görbével kötötte össze. Samov Orth vizsgálatait továbbfejlesztette. Újabb víztározók adatainak segítségével az Orth által szerkesztett görbéket nemcsak kiegészítette, de az eredeti öt kategória helyett hat típus szerint osztályozta a víztározókat. Samov görbeseregét a 93. ábra tünteti fel. A 93. ábrán az »ű« görbe a folyók hegyvidéki szakaszán elhelyezett víztározókat jellemzi, ahol heves zápor és nagy talaj- lesodrás gyakran előfordul, a »ft« görbe a heves vízjárású folyókon létesült víztározókra jellemző, ahol az évi csapadékmagasság meghaladja az 1000 mm-t, o o o o o o o lO O lO O if) O «- OJ c\j fO A hordalékmennyiség egységére eső tározótérfogai, 94. ábra. Az érkező hordalékmennyiség egységére eső tározótérfogat összefüggése a tározótérfogat egységére eső százalékos feltöltődéssel, Samov szerint a »c« görbe az előző kategóriához hasonló és olyan tározókra vonatkozik, amelyeknek vízgyűjtőterületén nagyobb a növényzettel való borítottság, a »d« görbe csapadékban szegényebb dombvidéki tározókra jellemző, ahol már nagymérvű az erdőkkel és kultúrnövényekkel való borítottság, az »e« görbe a középhegységek zónájában elhelyezett víztározókra vonatkozik, amelyeknek vízgyűjtőterülete rétekkel, legelőkkel és részben erdőkkel van borítva, végül az »/« görbe a sűrű erdőkkel borított előhegységekben, és síkságon elhelyezett víztározókra vonatkozik. Samovnak ezeket az összefüggéseit adott esetben már felhasználhatjuk a G0-nak, az évenkénti feliszapolódás mértékének meghatározására, azonban még mindig nyitott marad a kérdés, vajon G0 milyen mértékben csökken az idővel. A tározótér egységére eső feltöltődéseket szokták még a szállított hordalékmennyiség egységére eső tározótérfogat függvényében is ábrázolni. Az ily módon elképzelt —100 = fi M függvény, ha G0 nem nagy-, V ' G J mértékben tér el G értékétől, közelítőleg egy szabályos hiperbolával ábrázol272
