Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése

A leülepedő részecskék nagyságuktól, fajsúlyúktól, alakjuktól, valamint a víz hőmérsékletétől függően az időegység alatt különböző nagyságú utakat tesznek meg leülepedésük során, vagyis ülepedésnél a részecskék ülepedési sebessége a fent felsoroltak szerint változik. Az ülepedési sebességet szabatosan legelőször az 1851-ben közreadott Stokes-törvény határozta meg. A Stokes-törvény szerint a folyadék fajsúlyánál nagyobb fajsúlyú szilárd részecske a nehézségi erő hatására a nyugvó folyadék­ban bizonyos kezdeti gyorsulás után állandó sebességgel fog leülepedni, feltéve, hogy a részecske elég nagy ahhoz, hogy az ún. Brown-féle mozgást előidéző erőket legyőzze. Stokes feltevése szerint ez az állandó sebesség, a részecske folyadékban mért súlyán kívül, csupán a folyadék viszkozitásától függ. Szerinte a részecskére lefelé ható erő egyenlő a nehézségi erő hatása a részecskére, levonva belőle a folyadék által a részecskére kifejtett felhajtó erőt, vagyis a lefelé ható erő, G' ' (-T dá Oi g) — 1 (rr d3 o g), 6 6 (la) ahol d a részecske átmérőjét, a részecske, q pedig a folyadék sűrűségét és g a nehézségi gyorsulást jelöli. A nehézségi erő ellen működő áramlási ellenállás, W — 3 n d [i a, (lb) ahol ix az abszolút viszkozitás együtthatója, a> pedig az ülepedési sebesség. Az ülepedés sebessége akkor lesz állandó, ha a részecskére lefelé ható erő éppen egyenlő lesz az áramlási ellenállással. A fenti két, (la) és (lb) szerinti érték egyenlővé tétele után kapjuk a jólismert Stokes-törvényt: _ 1 „ (öi — 0)rf2 2 (Qi — Q) 18 fx 9 fx (2) ahol r a részecske sugarát jelöli. Ahhoz, hogy a Stokes-törvény alapján számított ülepedési sebességgel szemben a gyakorlatban támasztható jogos ellenvetéseket jól megérthessük, célszerű a Stokes-törvény levezetésének feltételeit is megvizsgálni. Ezek a fel­tételek az alábbiak : a) a leülepedő szilárd részecskék szabályos gömbalakúak ; b) a részecskék szilárd sima testek ; a folyadék és a részecskék özött csúszás nem léphet fel, de mozgáskor a részecskéhez tapadt vízréteg és a víz között van súrlódás; c) a részecske határtalan folyadéktérben ülepszik ; d) a részecskék elég nagyok ahhoz, hogy nagyságukhoz viszonyítva a folyadék homogénnek legyen tekinthető ; e) a részecskék ülepedésénél fellépő ellenállás csak a folyadék viszkozi­tásától függ. Nézzük meg ezek után, hogy a fenti feltevésekkel szemben mi a gyakor­latban leginkább előforduló eset. 26

Next

/
Thumbnails
Contents