Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
forduló legnagyobb szemnagyságnál is nagyobb legyen. Hazai viszonylatban ez az érték általában 100 mm (lásd az 1. ábrát). A k értéke tetszés szerinti pozitív szám lehet. Mennél nagyobb az értéke, annál durvább a hordalék. Régebben szokásos volt a hordalék finomságát az űn. lineáris finomsággal jellemezni, amelyen az egységnyi hosszúság mentén végigfektethető hordalékszemek számát értették. A szemösszetétel egyenlőségének jellemzésére Kramer az M egyenlöségi tényezőt ajánlja. Az M egyenlöségi tényező a dm közepes szemátmérő alatti Fa és a felette levő Fb területek hányadosával egyenlő. Vagyis az 1. ábra szerint Az egyenlöségi tényező is nevezetlen szám. Ha a hordalékanyag azonos szemnagyságokból tevődik össze, akkor a szemösszetételi görbe a megfelelő szemnagyságból kiinduló függőleges egyenes lesz. Ebben az esetben tehát Fa — F és így M ~ 1. Bármilyen hordalékkeverék esetén az M értéke kisebb az egységnél. A szemösszetételi görbe tulajdonképpen integrál-görbe, amely mutatja, hogy adott szemnagyságnál kisebb, illetőleg nagyobb szemcsék összesen hány százalékban fordulnak elő a kérdéses anyagban. Gyakran jó áttekintést kapunk, ha a szemcsék gyakorisági-eloszlási ábráját megrajzoljuk. A gyakorisági-eloszlási ábra a szemösszetételi görbe differenciál-görbéje. A 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett dunaremetei görgetett hordalékanyag gyakorisági eloszlását mutatja. A 2. ábrán az egyes d szemnagyságokhoz tartozó ordináta megadja, hogy a d környezetében levő 1 mm-es intervallumba eső szemcsék gyakorisága hány súlyszázalék. Ha az intervallum 1 mm helyett n mm lenne, akkor a d szemátmérő környezetében levő n mm-es intervallumba eső szemcsék gyakorisága a 2. ábrán leolvasható p súlyszázalék helyett np lenne. A differenciál-görbénél pmax maximális súlyszázalék ugyanannál a szemnagyságnál mutatkozik, amelynél a szemösszetételi görbe inflexiós pontja van. A differenciálgörbe és az abszcisszatengely által bezárt terület függőleges súlyvonalát pedig a dg átlagos szemátmérő határozza meg. Az átlagos szemátmérőt, a szemösszetétel egyenlőségének jellemzőjét, valamint a hordalék finomságának mértékszámát a szemösszetételi görbének arit- metikus ábrázolásánál (1. ábra) grafikusan tudjuk meghatározni. A közepes szemátmérőt a szemösszetételi görbe semilogaritmikus léptékben való ábrázolásánál csakúgy, mint az aritmetikus ábrázolásnál, egyszerű leolvasással tudjuk megállapítani. Egyébként semilogaritmikus ábrázolásnál az átlagos szemátmérőt, a szemösszetétel egyenlöségi tényezőjét és a hordalék finomságának mértékszámát számítással kell megállapítani. Bizonyos esetekben, különböző szemnagyságokból álló hordalékanyag milyenségét a legnagyobb és az átlagos szemátmérő viszonyával is szokás jellemezni. Ezt a viszonyszámot különösen a szovjet kutatók alkalmazzák. dg A hordalékszemek alakjának jellemzésére többféle mértékszám használatos. Legáltalánosabb mértékszám az ún. alaki tényező (A), amely a hordalékszem térfogatának és a legstabilabb helyzetben nyugvó hordalékszem sík vetületét burkoló kör átmérője (d) harmadik hatványának hányadosával egyenlő. 23
