Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
A hordalékmozgás különleges fajtája a zátonyvándorlás, amely a mozgó- medrű folyószakaszoknál gyakori jelenség. A zátonyvándorlás vizsgálatához különleges észleléseket és méréseket kell végeznünk. Hazánkban bár történtek ilyen irányú kísérletek (pl. Károlyi Z. mérései), az eddig végzett mérések adatai nem elégségesek a zátonyvándorlás hidraulikai kérdéseinek tisztázásához. Láttuk, hogy a hordalék — anyagát, szemnagyságát, alakját, fajsúlyát és szemösszetételét tekintve — igen nagy változatosságot mutat. A hordalék eredetéből, származási helyéből adódó különbségek nyilvánvalóak. Azonban a hordalék eredete egymagában sok körülményre még nem ad magyarázatot. Az a körülmény például, hogy egy gránitszem a német dunaszakaszon eléri vagy meghaladja a 70 mm-es átmérőt és Gönyűnél már csak legfeljebb 10—15 mm átmérőjű gránitszemeket találunk, nyilvánvalóan a folyó hordalékmozgásával függ össze. A folyó tulajdonságai befolyásolják, megváltoztatják, mondhatni összhangba hozzák saját magukkal a hordalékot. A folyóra jellemző hidraulikai tényezőkből következtethetünk a hordalék milyenségére. Sebesfolyású, nagyesésű folyók vagy folyószakaszok hordaléka túlnyomórészt durva, nagyszemű. Lassú folyásnál, kis esésnél a hordalék finomszemű. A vízfolyások hidraulikai tulajdonságai ezek szerint jellemzők a folyók hordalékára. Természetesen érvényes ennek fordítottja is : a folyó hordaléka jellemző magára a folyóra. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az egyes vizfolyások tökéletes jellemzéséhez a hidraulikai tulajdonságok mellett a hordalékviszonyokat is ismernünk kell. Az összefüggések, amelyek a vízfolyás hidraulikai tényezői és a hordalékviszonyok között várhatóan fennállnak, adott esetben a hordalékmozgás kvantitatív jellemzésére is felhasználhatók. Tulajdonképpen az elméleti és a kísérleti kutatásoknál mindig a hidraulikai tényezők és a hordalék milyenségének és mennyiségének kapcsolatait kívánjuk meghatározni. Az elméleti vagy kísérleti úton meghatározott kapcsolatok nyújtják a segítséget, hogy a természetes vízfolyások hordalékszállításának bonyolult folyamatát részleteiben is megismerhessük. A teljesség kedvéért már itt megemlítjük, hogy az eddigi vizsgálatok és tanulmányok azt bizonyítják, hogy a természetes vízfolyások hordalékszállítását pusztán csak elméleti és laboratóriumi kísérleti összefüggések alapján nem lehet egyértelműen meghatározni. Ez a körülmény mutatja a természetben végzett hordalékmérések óriási jelentőségét. 3. A hordalék és a mederanyag jellemzése Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a hordalékanyagok milyensége nagymértékben befolyásolja nemcsak a hordalék mozgásának módját, hanem bizonyos szempontból a szállított hordalék mennyiségét is. A hordalékanyagok jellemzését célszerű általánosságban tárgyalni, hogy ezáltal a hordaléknak a hordalékmozgás szempontjából lényeges sajátságai egyértelműen legyenek meghatározva. Kívánatos olyan jellemzőket választani, amelyek mind a görgetett, mind a lebegtetett hordaléknál, sőt a medret burkoló anyag jellemzésénél is felhasználhatók. Gyakorlati szempontból szem előtt kell tartanunk, hogy a hordalékanyag jellemzésénél sohasem az egyes hordalékszemek tulajdonságai, hanem mindig a hordalék egész tömege érdekel bennünket. Ha elő is fordul egyes szemek 20
