Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Első rész: A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgása - I. A hordalék keletkezése, mozgásának módja és a hordalék mérése
Az erre vonatkozó részletek azonban már tanulmányunk tárgykörén kívül esnek. A vízgyűjtőterületről a folyóba jutott hordalékot, mint szállító közeg, a víz szállítja lefelé. A víz mozgása folytán a helyzeti energiából mozgásivá átalakult energiának egy része használódik fel a hordalék továbbítására. A hordalékmozgásnál szereplő erőhatásokat a későbbiekben részleteiben is tárgyalni fogjuk. Most csak röviden azt a kérdést elemezzük, hogy a hordalék mozgása mennyiben befolyásolja a vízfolyás energiáját. A hordalék — mozgásának módjára való tekintet nélkül — háromféle módon befolyásolja a vízfolyás energiáját : 1. szállítása mechanikai munkát fogyaszt, amely munka a vízfolyás energiáját csökkenti ; 2. jelenléte csökkenti a víz mozgékonyságát, mert növeli a hordalékos víz viszkozitását, ami további energiafogyasztást jelent, és 3. tömegével növeli a víz tömegét és ezzel arányosan a mozgási energiát is. A finom hordaléknak (lebegtetett hordaléknak) a 2-vel, a durva hordaléknak az 1 -gyei jelzett szerepe a jelentősebb. A teljes energiafogyasztást az 1. és 2. energiafogyasztások összege adja és ez mindig nagyobb, mint a 3-mal jelzett energianövekedés: a hordalék szállítása mindig energiafogyasztással jár. A mozgó hordalék energiát fogyasztva mindig csökkenti a víz sebességét, amivel pedig csökken a hordalékszállító képesség. Ez a törvény meghatározza a hordalékszállító képesség felső határát. A hordalék mozgásának módját nagy általánosságban igen egyszerű jellemezni. A kutatások kezdeti időszakában a hordalék mozgásánál csupán kél esetet különböztettek meg. A mederfenéken mozgó hordalékot görgetett hordaléknak, a vízben lebegtetett állapotban mozgó hordalékot pedig lebegtetett hordaléknak tekintették. A hordalékmozgás módjára vonatkozó igen kiterjedt vizsgálatok azonban rövidesen azt eredményezték, hogy a hordalékmozgásnál a görgetett és lebegtetett hordalékra való felosztás bizonyos határesetekben elégtelen. A hordalékmozgásra vonatkozó irodalomban a legkülönbözőbb megállapításokat találjuk a hordalék mozgásának módjára vonatkozóan. A görgetett és a lebegtetett hordalékmozgás mellett leggyakrabban a hordalékmozgásnak egy harmadik fajtáját, az ugráló-lüktetésszerü hordalékmozgást szokták megkülönböztetni. Ezenfelül azonban találunk még igen sokfajta megállapítást a hordalékmozgás módját illetően. A sokféle elnevezés mintegy 10—15 évvel ezelőtt már azt is szükségessé tette, hogy bizonyos szabványos elnevezéseket vezessenek be. így került sor a mederfenékkel érintkező hordalék, a kimosott görgetett hordalék, a mederanyaggal azonos görgetett hordalék, a lebegtetett hordalék, az ugráló hordalék stb. elnevezések használatára. Sajnos, a szabványos elnevezések meghonosítása nem sikerült, ami — tekintve, hogy minden egyes újabb kutatásnál más és más szempontok merülnek fel, s így újabb fogalmak bevezetése válik szükségessé — várható is volt. Véleményünk szerint a szabványos elnevezések, illetve a hordalékmozgás módjánál a kötött felosztás bevezetése nemigen lehetséges. Minden vizsgálatnál ugyanis — a már említett szempontok alapján — a kutatónak kell eldöntenie, hogy az általa levezetett törvényszerűségek a hordáiékmózgás milyen módjára vonatkoznak, illetőleg hogy azok milyen határesetekben nem alkalmazhatók. Adott vizsgálatok tárgyalásánál természetesen meg kell mondanunk, hogy eredményeinknél milyen felosztást alkalmaztunk és milyen elnevezéseket használtunk a hordalék mozgásának módjára vonatkozóan. H. A. Einsteinnek a hordalék18
