Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
6. Pernyés talajszilárdítás
70 Angliában a legtöbb korszerű, erőmű olyan kazánnal dolgozik, melyet porított szénnel fütenek és a visszamaradó égési termék, a pernye nagyobb része /kb. 75 %/ olyan finom szemcséjű anyag, mely a Brit Szabvány 200-as szitán is áthalad [SlU A porított tüzelőanyaggal dolgozó erőmüvek száma állandóan növekszik, mióta 1920-ban az elsőt megépítették és a jelenleg épülő erőművek valószínűleg még több pernyét fognak termelni, A problémával foglalkozó Raymond 1958-ban az évi pemyemennyiséget 5,5 millió tonnára becsülte. Egy újabb számitás szerint 1962-ben 5,9 millió tonna, 1963-64-ben pedig 7»6 millió tonna az évi mennyiség. Tehát az építőanyagul felhasznált pernye tekintetében nem kell tartani a hiánytól,sőt a termelés sok évre előre meghaladja a szükségletet. 6.1 Gazdasági vonatkozások és a pernye talajszilárdltásra való felhasználásának lehetőségei Davison és Dunkley a pernye kezelési és szállítási költségét 35 Ft-ban állapította meg tonnánként. Ha a kezelési költséget fixnek vesszük, akkor ennek alapján a szállítást 20 Ft-ra lehet becsülni tonnámként. Mivel a pernyét nagyrészben meddőhányókról ömlesztve szállítják, a szállítási költség legnagyobb része közúti szállítás. Tehát ha a pernyét közvetlenül az erőműtől lehet kapni, akkor a költségeknek ez a része levonható az áramélőállítási költségekből. A szilárdított pornye felhasználási lehetőségei» a, / útalap és altalajalapozás b, / padkák c, / munkahelyi utak d, / sétányok alapozása e, / pillérágyazat Számos laboratóriumi vizsgálat és helyszíni kisérlet alapján nyilvánvaló, hogy a szilárdított utaknál alkalmazott, szokásos módszerek alkalmazhatók, azaz a pernyét vagy helyszíni, vagy előzetes keveréssel lehet bedolgozni.
