Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
5. Meszes talajszilárdítás
58 kisebb szemcsék jöhetnek számításba, de nagyobb sebességgel; különösen agyagásványok esetében a 2 mikronnál kisebb méretű ásványok reagálnak. A kvarc még 2 mikron szemcseméretben is ismertként viselkedik a mészreakció szempontjából. Csupán kvarcalkatrészből álló talajok közönséges hőmérsékleten még nagy mészkoncentráció mellett sem szikesithetők. A mésszel történő, úgynevezett mesterséges szikesitési állapot, elsősorban kémiai művelet útján létrehozott tartós mállási állapotot jelent, amely sem fagyhatásra, sem a viz oldható sóira nem érzékeny. 5.1 A meszes talajszilárditás anyagai 5.1.1 Talajok Különösen alkalmas a meszes talajszi- lárditásra minden olyan kötött talaj /a plasztikus index legalább 15 %/« valamint iszapos és agyagos homok és kavics, amely hidraulikus tulajdonságú anyagokat /pl. puzzolánt/ tartalmaz, és szerkezete mész hozzákeverésével kedvezően megváltoztatható .illetve hidraulikusan szilárdítható. A fenti követelményeknek megfelelő talajok legalább 5 % 0,002 mm-nél kisebb szemcsét tartalmaznak és áteresztőképességi e—4gyütthatójuk legfeljebb 10 cm/sec. Alkalmasak meszes szilárdításra azok a kötött talajok, homokok és kavicsok, amelyekben nagy részarányban vannak hidraulikus tulajdonságok nélküli agyag- és iszapszemcsék, de amelyek szerkezetét mész hozzákeverésével és bizonyos pótenyagokkal meg lehet változtatni, és kielégítően lehet szilárdítani. Meszes javításra alkalmasak a kötött talajok vagy nagyon iszapos homokok, amelyeknek a szerkezete mész hozzákeverésével megváltoztatható. A szerves iszap és tőzegtala - jók, valamint ez egyenletes szemcséjű homokok meszes szilárdításra nem alkalmasak.