Bogárdi István: Talajszilárdítás és vízépítés (VMGT 3., VIZDOK, Budapest, 1969)
7. Vízépítési talajszilárdítás
86 lyen jellegű árvizi tapasztalatai alapján elhatározták, hogy országos felméréssel megállapítják azokat a szakaszokat, ahol műszakilag és gazdaságilag egyaránt indokolt az út jellegű kiépítése. A felmérés sorén figyelembe kellett venni, hogy: a. / ahol az árvízvédelmi töltéseket tovább erősitik, kisebb védekezésre lesz szükség, tehát a forgalom is kisebb lesz; b. / ahol lehetséges, viziszállitást és célszerű alkalmazni; c. / számos szakaszon árvizén kívüli időszakban is jelentős a forgalom illetve a kiépítés után jelentős lesz. Ilyenek pl. a szivattyútelepi bejáró utak, vagy olyan szakaszok, ahol mezőgazda- sági termények szállítása, mezőgazdasági vagy ipari üzemek eddiginél kedvezőbb megközelítése lehetséges. Bár a felmérés még nem fejeződött be, az eddigi adatokból is látható, hogy a 4-200 km hosszú védvonaltól nagyságrendben 200- 300 km-en és a hozzája tartozó ennél nagyobb hosszúságú bevezető utakon indokolt a kiépítés, amelynek műszaki megoldása a talajszi- lárditás. A töltések változó talajától függően meszes, cementes, pemyés, bitumenes vagy mechanikai stabilizáció léphet előtérbe. Tekintettel arra,hogy az építési helyek folyóparton vannak, az olcsó viziszállitás gazdaságossá tehet egyébként kedvezőtlen megoldásokat is /pl. folyómenti erőmű pernyéjének felhasználását/. A kutatások sorén felhasználtuk a talajszilár- ditás útépítési tapasztalata it és azokat a vízépítési sajátságoknak megfelelően módosítottuk s- Bitumenes szilárdítást alkalmazunk még olyan esetekben is, amikor közutak esetén cement kötőanyag célszerűbb lenne.Ugyanis az árvízvédelmi töltések nagyobb alakváltozását /árviz okozta duzzadás, zsugorodás/ a tapasztalatok szerint a bitumenes stabilizáció jobban követi.- A közutak szilárditásos építéséhez használt gépláncok helyett egyszerűbb, mozgékonyabb, mezőgazdasági erdei utak esetén alkalmazott berendezések lépnek előtérbe;- Az időszakos terhelés gazdaságossá tehet olyan kialakítást, ahol elkerüljük, hogy az árvizi forgalom után több-kevesebb
