Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
2. Árvízkárcsökkentés sajátos hidrológiai problémái
- 38 *5-5 OfiS 0,1 0,2 0,5 1 2 ; 5 10 20 SO 100 200 500 log árvízi terhelés, log[m-nap] 23. ábra. Az árvízi terhelés eloszlásfüggvénye és egyöntetűség vizsgálata a Tiszán Tokajra. Az eloszlásfüggvényeket a 24. ábrán együttesen ábrázoltuk. Megállapítható, hogy a két folyóra vonatkozó függvények két jól különválasztható tartományba esnek. . Ez azt jelenti, hogy az alapvető folyam- szabályozások során a töltések egymástól való távolságát sikerült a Duna és Tisza magyar szakaszán úgy megválasztani, hogy az árvizek veszélyességi foka átlagosan azonos legyen. Látható az is, hogy a Tiszán az árvizvédelmi töltések igénybevétele jóval nagyobb mint a Dunán, és ennek megfelelően a tiszai töltések méretei is meghaladják a Duna mentieket. 24. ábra. Az árvizi terhelés valószinüségi eloszlás-függvényei a Dunára, illetve a Tiszára. 2.2. Árvizmentesités töltésezéssel és mederszabályozással ' Ebben a fejezetben az árvizvédelmi töltések és a mederszabályozás néhány hidrológiai szempontját vizsgáljuk. Feltételezzük, hogy az árvizmentesités választott módszerét a hidroökonómiai elemzés már igazolta. A töltésrendszer tervezése során meg kell határozni:
