Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
Az apadás! és az emelkedési idő küzötti kapcsolat elsősorban az esésviszonyoktól, a mederviszonyoktól és az árterület jellemzőktől függ. Kis vízgyűjtők esetén ez az arány 1-hez közeli érték, mig nagyobb területeknél, 3 - 4-ig emelkedik [29] • Érdemes megjegyezni, hogy nagyon nagy vízgyűjtők esetén, ha nagy csapadék hull a területre, a fenti összefüggés 1-nél kioebb értéket ad annak ellenére, hogy az alsóbb szakaszokon nagy árterületek találhatók. így pl. az Amazonas folyónál 0,60 körüli értéket kaptak. T A ■ y~ értéket közelítőleg a következő tapasztalati összefüggésekből számíthatjukt m 2 Ha A < 10 lan , minden fajta éghajlati körzetben! 2 / , Ha A > 10 km szintén minden fajta éghajlati körzetben! /32/ 0,75 A0*10 /33/ Jellegzetes árhullámképet mutató folyólcra, mint pl, az Amazonas vagy Yangtze tipus/, ha A > 500.000 km*1 /34/ Érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint [36] számos 200 négyzet mérföldnél kisebb vízgyűjtőn nem találtait alkalmazható összefüggést a szélsőséges csapadékok és az árhullámok között. Bármilyen ilyen jellegű tényező párok közötti korreláció sokkal gyengébb volt, mint pl. az árvizek és a vízgyűjtő jellemzők közötti összefüggés. Megállapították ennek alapján, hogy a vízgyűjtő jellemzőkből becsült közepes árviz és 100 éves árviz igen jó eredményt ad, de ezt a becslést a csapadék értékek figyelembe vétele szignifikánsan nem javítja. A tavaszi hónapokban, áprilisban és májusban észlelt nagy esőzések sokkal inkább befolyásolják az évi legnagyobb árvizek alakulását, mint bármelyik hónapra vonatkozó abszolút legnagyobb csapadékmennyiség. Azonban, mint említettük a vizsgálatok azt mutatták, hogy Jelentős regressziót egyetlen csapadéksorból sem tudtak szerkeszteni az árhullémkép paraméterek becslésére. így a determinisztikus hidrológiai módszerek feladata, hogy az éven belül szimulációs módszerrel megállapítsák az árvizeket és ebben a vizsgálatban nyilvánvalóan a kisebb tavaszi csapadékok is szerepelnek, különböző megelőző talajnedvesség állapotok esetén, mert csak igy lehetséges mesterséges árhulláink épeket megállapítani. 1.3.2. Az árvizek statisztikai modelljei és az árvizi kockázat Chow alapján a hidrológiai folyamatokat a 13. ábrában csoportosítjuk. Megállapítható, hogy a tényleges hidrológiai folyamatok a vastag vonallal jelzett irányok csak közelítések, amelyek a vizsgálat egyszerüsitése érdekében engedhetők meg. A valóságban az árvizek is többé-kevésbé stochasztikus folyamatok és cüak az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy determinisztikusak, vagy valószínűségi jellegűek. A következőkben áttekintjük az árvizek valószínűségi modelljeit és az árvizek stochasztikus folyamatként való vizsgálatával foglalkozunk. Az árvizek valószinüségi modelljeit a II.4. tárgykörben rögzítettek szerint állíthatjuk fel és oldhatjuk meg. Tehát:- a vizsgált árvizi jellemzőre mintát veszünk;- a minta homogenitását és függetlenségét statisztikai vizsgálattal ellenőrizzük;- az ismert, vagy feltételezett eloszlásfüggvény paramétereit becsüljük;- statisztikai próbával ellenőrizzük az illeszkedést. Érdemes megemlíteni, hogy ha a függetlenség nem teljesül, tiszta valószínűségi modellt nem lehet alkalmazni. Mivel a függőség szériális korrelációt jelent a mintaelemek
