Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
- 23 Nagy folyók észlelt árhullámképeinek tanulmányozása révén megállapították, hogy az előbbi k érték a következő tapasztalati összefüggésekből nyerhető [29] • P Mérsékelt éghajlatú és semiarid területen lévő fclyóknál, ha A > 1000 km : K = 0,7 A0'05 /26/ monszun éghajlatú folyóknál: ha A 1000 km2, k - 1. Az öeszegyülekezéei időt az alábbi képletből számolhatjuk! L T = ------- /27/ 6 3*6 Vg ahol V - a teljes vízgyűjtőre vonatkozó átlagos lefolyást sebesség m/sec-ban, S L - a vízfolyás hossza, km. A Vg sebességre az alábbi képlet javasolható! V(. = /1,60 + 1,10 lgt / AJT /28/ ahol - a számított legnagyobb vízhozam egyszeri növekedésének időtartama. A 23. egyenlet használhatóságát számos gyakorlati tapasztalat igazolja. Az alábbi két példán bemutatjuk a 26 - 28 egyenletek alkalmazását nagy folyók esetére [29] ! 1. Az Amazonas folyó Obidasnál. A = 5040 ezer km2, L = 5480 km, i = 0,00091. Az árhullémképen észlelt emelkedési idő 5448 óra. A számított emelkedési idő 4750 óra, az eltérés -13 %• 2. Yangtze folyó Hankownál. A = 1490 ezer km2, L = 5000 km, i>=0,0013. Az 1 Sá-os valószínűségű árhullámkép emelkedési ideje 3208 óra. A számított emelkedési idői 3580 óra, az eltérés + 12 ?S. A késleltetési idő becslése Késleltetési időnek nevezzük a hatékony csapadék súlypontja és a tetőző vízhozam közötti időtartamot. A késleltetési idő közelítőleg közvetlenül mérhető a csapadék-lefolyást adatokból a 12. ábra szerint. Megállapították [22] , hogy a késleltetési idő adott vízgyűjtő esetén sem állandó, és a középérték körül 10, illetve 90 % valószínűségek esetén 70 %, illetve 140 jí-os eltérést mutat. Azonban még igy is kisebb mértékben változik, mint az emelkedési idő és ennek megfelelően nagyobb esélyünk van arra, hogy a vízgyűjtő fizikai adataiból megbízhatóan számoljuk. Mivel feltételezzük, hogy a késleltetési idő elsősorban a vízgyűjtő fizikai jellemzőitől függ, a következő egyenletet alkalmazhatjuk! Tk = M I,0’77 S“0*39 /29/ ahol Tk - a kritikus késleltetési idő órákban, L - a vízgyűjtő legalsó szelvénye és a legtávolabbi vízgyűjtő pont közötti távolság mérföldben, S - a fővizfolyás esése, M - a vízgyűjtőre jellemző állandó. M értékeit tünteti fel az alábbi táblázat kis vízgyűjtők esetére! M értékei a 29- egyenlet számára A vízgyűjtő fajtája Középérték szórás Az összes vízgyűjtőre 2.lxl0-4 0,9xl0-4 Vízgyűjtők a nyári árvizszak zónájában l.OxlO“4 0,4xl0-4 Vízgyűjtők a téli árvizek zónájában 3.4x10~4 0,7x10-4 Vízgyűjtők a vegyes árvizek zónájában 2. lxlO-4 0.4xlO-4
