Bogárdi István: A vízgazdálkodás ágazatainak hidrológiai szempontjai. 1. Árvízvédelem (VITUKI, Budapest, 1972)
1. Árvizek hidrológiai szempontjai
'-f3 a lefolyási tényező; A a vízgyűjtő terület. Egyszerű átalakítás után kapjuk a végképletet: 0,278 /Hcp-H0/lj> A T, /a + b/ ra i<r* Hóolvadáoból származó lefoJyáa /22/ A korábban említett leiolyasgörbe szánok nem alkalmazhatók fagyott talajra vagy hóolvadásra. Ha ugyanis a talaj fagyott, a talajf óleoégek közötti különbségek általában elhanyagolhatók és a fedőréteg minimálisra vehető, kivéve erdős területeket. A hóvastag3ág ós víztartalom nagyságáról és gyakoriságáról jó becsléseket állapíthatunk meg az irodalmi adatok alapján. Kivéve azt az esetet, araikor a teljes lefolyás hóolvadásből származik, a mértékadó tetőző vízhozam általában nagyobb a növények fejlődési időszakában, mint télen. A hóolvadás mennyisége azonban meghaladhatja az esőzésből való lefolyást és igy különösen tározók tervezésekor figyelembe kell venni. Az u.n. napi hóösszeg módszer alkalmas a napi lehetséges hóolvadás becslésére. Ehhez helyi vagy transzponált hőmérséklet és hóadatok szükségesek. a. Kapj hőegyenlet Szokásos alakjában ez a következő: M = K /T - 32°/ /23/ ahol M - a napi lehetséges hóolvadás, K - a vízgyűjtőre jellemző állandó és T - az átlagos napi hőmérséklet az egyenletben Fahrenheit fokokban. A 32 Fahrenheit fok állandó az az alaphőmérséklet, amelynél feltételezzük, hogy a hóolvadás megindul. A 23* egyenletet módosíthatjuk a helyi viszonyoknál: megfelelően, ha változtatjuk az alaphőmérEÓkletet, illetőleg a napi legnagyobb és legkisebb hőmérséklet valamilyen kombinációját alkalmazzuk T-re, a számtani átlag helyett. Pl. ha az átlagoo napi hőmérséklet 47 Fahrenheit fok, erre a napra ez a napi hóösszeg szám: 15- Bűvel U a lehetséges hóolvadás erre a napra, a tényleges hóolvadás neru lehet nagyobb, mint arra a napra rendelkezésre álló vizegyenérték. A következő táblázatban K értékére adunk tájékoztatást, feltüntetve a vízgyűjtőn a beszivárgás! viszonyok hatását [31] : K állandó értékei A vízgyűjtő állapota K Kis lefolyás 0,02 Átlagosan erdővel borított terület; északi tájolású lejtők 0,04 - 0,0b Átlagos lefolyás 0,06 Déli tájolású lejtők erdős területen 0,06 - 0,08 Nagy lefolyás 0,30 b. A viz-egyénértók A frissen esett hó sűrűsége nagy mértékben változik. vizogyenértéket ez áll ugor vízmagasság fejezi ki, amelyet a hótakaró olvadása révén kapnánk. Az új hó víztartalma a hóvastagság 5-25 ;j-a között van. Ilyenkor általános becslésre gyakran használják a 10 értéket, tehát 10 cm vastag hótakaró vizegyenértéke közelítőleg J cm—re vehető. A hé. sűrűsége nagyjából egyenleten ütemben növekszik & hótakaró életkorával. így legnagyobb a viz-