Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Melléklet
A tömeg abraktakarmány kiesésén kívül a tömeg szálas takarmányok csökkenése is nagymérvű. Nagyon helyes a kormányzatnak az a szorgalmazása, hogy — különösen az öntözéses termesztésben — másodvetéssel pótolják a hiányokat. Készüljenek fel az üzemek arra, hogy a korábbi másodvetések mellett a nyár végi vetésre alkalmas mustártermesztés feltételeit is megteremtsék. Amennyiben az augusztusi hónap csapadékosra fordul, a tömeg- takarmány-hiányunkat másodvetéssel országosan a nem öntözhető területeken is jelentősen pótolhatnánk. A cukorrépa öntözésén kívül a lucernaöntözést is szorgalmazzuk, mivel az öntözhető lucernaterületek jelentősen növelhetik az országos készleteket. A szélsőségesen száraz évek alkalmasak hazánkban a lucerna magtermesztésre. Jelzéseinkben jó előre felhívtuk erre a figyelmet, és szorgalmaztuk, hogy a nem magtermő területeken is rendezkedjenek be magfogásra. A talaj termőrétege, vízgazdálkodása, a lucerna fejlettsége, elérhető vegetatív tömege határozza meg táblánként a várható magtermés lehetőségét. A feltételes lucernamagtermő területeken kisebb a kockázat, mivel a teljes virágzásban levő lucerna, ha nem megfelelő a magkötődés, még veszteség nélkül betakarítható. A lucerna magtermesztésénél egyik legfontosabb tényező a lucerna helyes virágoztatása. Azok a szikes altalajé lucernamag-termesztő üzemek, amelyek nem a második, de kivételesen a rosszabb vízgazdálkodású területeken, ahol nem az első virágzásból fogtak magot, nagy termésről mondtak le. A tömeges szálastakarmány-hiányunk gondját a legelőink hasznosításával is sokat enyhíthetjük. A legelők szokásos hasznosítása mellett felhívjuk a figyelmet a fejős tehenek legeltetésére is. Az üzemek a kezdeti átállással a tejtermelésben ugyan átmeneti csökkenést tapasztaltak, később azonban a termelés visszaállt a korábbi szintre. A tehenek nem túltápláltak, továbbá a borjadzás könnyebb, és a vemhesség javulása is várható. A legelők" öntözésére fordítsunk az eddigieknél nagyobb gondot. Végső tanulságul megállapíthatjuk, hogy a szakszerűen üzemelő öntözőgazdaságaink az idei rendkívüli aszály károsító hatását nagyrészt kivédték. ÖNTÖZÉSI JAVASLAT Kukorica, cukorrépa, burgonya: (augusztus hónapra) A felsorolt növények vízellátottsági hiánya a térségek többségében a —200-at megközelíti, vagy azt meghaladja. Az eddigi öntözések figyelembevételével ezek a növények általában július hónappal bezáróan a nagyobb vízellátottsági hiányé helyeken háromszori öntözést is megkívánták. Azok az üzemek, amelyek tehetik, a 60—80 mm-es víznormával számolva a táblázatban feltüntetett vízellátottsági hiány kiegészítésére törekedjenek. Senkit se tévesszen meg az utóbbi idő csapadékossága. A —200, vagy az azt meghaladó vízellátottsági hiányt még a helyenként lehulló 80 mm-es csapadék sem tudta pótolni. A táblázatban közölt adatok az augusztus hónap vízigényét nem tartalmazzák. Az öntözés kedvező hatása csak akkor várható, ha legalább ezt a vízigényt, illetve vízhiányt öntözéssel pótolják. Gyepek: Az idén a nem öntözött gyepek szinte országosan teljesen kiégtek. Kivételt csak a vízenyősebb gyepterületek képeznek. Több helyen a korlátozott vízkészlet miatt a gyepeket csak részben tudták öntözni. Mindazokban az üzemekben, ahol megvan a mód a gyepek öntözésére, ott a táblázatban közölt vízellátottsági hiányt — az eddigi öntözések figyelembevételével — elégítsék ki. Lucerna: Nagyüzemi és népgazdasági érdek, hogy a térségenként közölt vízellátottsági hiány figyelembevételével a lucernát is rendszeresen öntözzék. A lucerna vízellátottságában lényegesen nagyobb kü- lömbségek vannak, mint amit a kapás kultúrákban tapasztaltunk. A térségeken belül természetesen a talaj adottságok is módosítják ezeket az értékeket. Karcag térségében pl. vannak olyan sekély termőrétegű táblák, ahol a második virágzású lucerna csak 10 cm-es növedéket tudott elérni. Az üzemek általában jól kihasználták a lucerna- magíogás kedvező feltételét. Országosan jó lu- cerna-magtermések várhatók. Az üzemek ezzel is hozzájárulhatnak a nyereségveszteségek csökkentéséhez. F eketetarló-öntözés: At. idei évben van különösen nagy jelentősége az általunk bevezetett és szorgalmazott feketarló- öntözésnek. Különösen ott van szükség a feketarló- öntözésre, ahol nyár végi—őszi vetéseket kívánunk végezni. Felhívjuk az üzemek figyelmét arra, hogy a szárazság esetleges enyhülésével ne csökkentsék az öntözés eddigi ütemét. A kimutatott vízhiány nemcsak az idei, hanem a következő évi termésre is kihat. Az idényen kívüli öntözés lehetőségével, illetve az öntözési idény további 3 hónapos kinyitásával tudjuk csak felszámolni az öntözhető területeken az idei aszály okozta nagy vízhiányt. Az üzemek már a tenyészidő elején — az idényen kívüli időszakban — mulasztást követtek el. Nem használtak ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a vízhiány ismeretében az idényen kívül kiaknázhattak volna. A nagy aszály bekövetkeztével kevesebb kapkodással és nagyobb víznormával öntözhettek volna, mivel a korábban megöntözött táblák kevésbé terhelik az üzemeket. Debrecen, 1976. augusztus 3. Dr. Bocz Ernő tanszékvezető egyetemi tanár
