Bocz Ernő: Az idényen kívüli öntözés („Ma újdonság, holnap gyakorlat”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Vízellátottsági és öntözési jelzés
A havi komplex Y értékeket a koordináta rendszerben ábrázoljuk s az egyes hónapok Y értékei által határolt görbének az X tengellyel bezárt területét kiszámítjuk. Az így nyert területértéket szárazsági indexnek nevezzük. A két módszerrel nyert (Szárazsági index, Bocz E. 1956. THORNTHWAITE- jéle potenciális evapotranszspirációból levont [To] csapadék) értékek megbízhatóságát összehasonlítottuk. A szárazsági index jobbnak bizonyult. Az új módszer segítségével nyert szárazsági indexeket tüntettük fel Közép- és Nyugat-Európa térségében a 9. ábrán. Szembetűnő az északi országrészek, a Kárpát-medence és a mediterrán térség közti nagy különbség. Az északi tengerpart szárazsági foka több évtizedes átlagban fele akkora, mint a Kárpát-medencéé, a mediterrán térségben pedig többszöröse az utóbbinak. Ezek a számértékek is felhívják a figyelmet arra, hogy a mediterrán térségben végzett öntözések várható hatékonysága kedvezőbb, mint a hazánkban végzett öntözéseké. Az egyes években, illetve az éveken belüli időszakokban az öntözés szükségessége vagy a vízellátottság mértéke a szárazsági indexszel nem jellemezhető. A vízellátottság meghatározásánál elsősorban az egyes növények kritikus periódusaiban megállapított optimális vízigény az irányadó. A csapadékoptimumokat csak intervallumokban lehetett megállapítani. Minden esztendőben tájanként és talajonként az optimum-intervallum három értékét állapítjuk meg, amit az előző évi szárazsági index nagysága alapján kódolunk. A fontosabb szántóföldi növényekre már több év óta vízellátottsági és öntözési jelzést szolgáltatunk, melyet az egész országra kiterjedően az OVH megrendelésére kezdtünk el. Időközben az ÁGOK is megrendelte az öntözést folytató üzemei számára — helyi üzemi adatok alapján — a szóban forgó vízellátottsági és öntözési jelzés rendszeres szolgáltatását. Továbbá rendszeres előrejelzést készítettünk a MÉM TMI megrendelésére a három FAO modellüzemnek is. A modellüzemek számára a vízellátottsági és öntözési jelzéseken kívül a növények vízellátottságával összefüggő fontosabb agrotechnikára, tápanyagmennyiség felhasználására, vetésváltásra stb. vonatkozó kérdésekkel is foglalkozunk. A vízellátottsági és öntözési jelzéseink közismertek. A vízellátottsági jelzés fontosabb adatainak a megismertetése céljából az 1976. évi augusztus havi jelzést a függelékben bemutatjuk (1. melléklet). Az egyes növényeknél feltüntetett vízellátottság plusz—mínusz-értékek tulajdonképpen az optimumtól számított eltéréseket jelzik. A 0-érték az optimum. A mm-ben kifejezett mínusz vízellátottság nem öntözési víznorma, hanem viszonylagos érték. Minden időszakban havonként meghatározzuk, hogy milyen vízellátottság mellett érdemes öntözni. Vízellátottsági és öntözési jelzéseink nem korlátozódhatnak az öntözési idény előtti és idény utáni időszakra. A vízellátottsági jelzéseink mind az előző év, mind a vizsgált év egyes hónapjai csapadékának figyelembevételével göngyölítjük az évi vízellátottságot. Az egész évi vízellátottság halmozottsága alapján tudjuk megállapítani az idény utáni időszakban a vízellátottsági helyzetet, illetve az öntözés szükségességét. Az általunk használt közvetett módszerrel egyidejűleg közvetlen liziméteres és talaj nedvességi méréseket is folyamatosan végzünk és a közvetett módszerrel kapott eredményeket ellenőrizzük. A két módszer segítségével jelezhető öntözési víznorma nagysága csak ±20 mm-rel tért el egymástól. 27
