Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVIII. A vízellátás helyzete és fejlődése a szocialista korszak kezdetétől
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően új műszerek bevezetését, új módszerek kidolgozását a területi felmérő kutatási és rutinvizsgálati gyakorlatban. Nagy érzékenységű műszeres vizsgálatokkal meg lehetett határozni a szerves és szervetlen, kis koncentrációkban jelenlévő vegyületeket és elemeket. Az eredmények ismeretében javaslatokat lehetett tenni a szerves szénhidrogén származékok, a különféle másodlagosan képződött egészségkárosító anyagok, a szervetlen mikroszennyezők különféle vizekben megengedhető határértékeire. Mindezek alapján megindulhatott akülönféle vízkezelési technológiák kifejlesztése, illetve alkalmazása (Bozsai Gábor, Kárpáti Zoltán, Csanády Mihály). Az OKI Vízhigiénés Osztályának szakemberei a területi (KÖJÁL/ANTSZ) intézetek munkatársai részére rendszeresen nyújtottak szakmai segítséget, szerveztek alap- és továbbképző előadásokat. Hatékony segítséget nyújtottak az esetenként előforduló vízeredetű járványok kivizsgálásában, műszaki és vízkezelési hibák elhárításában, a vezeték- hálózatok és víztárolók karbantartási gyakoriságának meghatározásában, a védőterületek kialakításának vízminőségvédelmet szolgáló szabályozásában, és nem utolsósorban a vízminőség-ellenőrzés szolgáltatói és hatósági tevékenységének megítélésében. Az osztály munkatársai108 vizsgálták a műanyag készítmények felhasználásának lehetőségeit az ivóvízellátás gyakorlatában, tovább folytatták a felszíni vizek rendszeres ellenőrző vizsgálatait, valamint az ásvány- és gyógyvizek összetételének felülvizsgálatát. A vízművek által szolgáltatott ivóvizek minőségi ellenőrző vizsgálatainak eredményei általában a vezetékhálózatok tisztítására figyelmeztettek. A szennyvíztisztító berendezések többsége továbbra sem működött kifogástalanul, túlterheltségük mellett az elfolyó "tisztított" szennyvíz fertőtlenítése sem volt megfelelő. Itt említjük meg, hogy 1961-ben az OKI Vízügyi osztályából kivált a Higiénés mikrobiológiai laboratórium, de 1973. óta a vízellátással kapcsolatos komplex feladatokat ismét egy osztály, a Vízhigiénés Osztály látja el. Az 1970-es évek közepén az osztály kutatási feladatai - a bioszféra védelmének higiénés kérdéseivel összefüggésben - a környezeti ártalmak felderítése és ártalmatlanítása köré csoportosultak. Vizsgálták a természetes vizek fémtartalmát, a felszíni vizeket terhelő mosószerek jelenlétét, a mesterséges víztározók plankton-produkcióinak a víz minőségét és az ivóvízkezelést károsító tulajdonságát, a nagy szer- vesanyag-tartalmú mélységi vizek fluorantén, 1,2-ben- zantracén, 1,12-benzperilén és 3,4-benzpirén tartalmát, a szennyvíz-fertőtlenítés hatásosságát, valamint a kórokozó baktériumok túlélését befolyásoló tényezőket. Eredményeik alapján javaslatokat adtak a vízminőséget megítélő határértékekre; az egészségkárosító hatások megelőzésére, csökkentésére alkalmas intézkedésekre, és részt vettek109 a vízvizsgálati módszerek szabványosításában. Az osztály műszerezettségének korszerűsítése lehetővé tette a mikroszennyezők okozta vízszennyezettség felmérésére irányuló vizsgálatokat. Ennek során különös tekintettel voltak az ivóvízként számításba vett felszíni vizeknél alkalmazott vízkezelési eljárások hatékonyságára, a vízkezeléskor keletkező egészségkárosító vegyületek keletkezésére. A felszíni vizek minőségének rendszeres vizsgálata és az eredmények összehasonlító értékelése rámutatott azok nagymértékű mikrobiológiai eredetű szennyezettségére (Csanády Mihály, Borsányi Mátyás). A jó minőségű ivóvízellátás biztosítása érdekében a methaemoglobinaemia prevenció keretében vizsgálataikat tovább folytatták, megállapították, hogy helyenként - főleg a magánkutak - nitráttartalma a megengedett határérték fölé emelkedett. Ez a tény jelentősen hozzájárult az ellenőrzötten vezetett országos ivóvíz-ellátási program végrehajtásának sürgetéséhez (Deák Zsuzsánna). Az OKI Vízhigéniai osztály munkatársai - az ÁNTSZ megyei intézeteivel együttműködve - megkezdték és folyamatosan végzik a művese állomások vízkezelő berendezéseinek ellenőrző vizsgálatait. Eredményeik alapján alakították ki e berendezések ellenőrző vizsgálatait, karbantartásuk folyamatát (Salacz Tamásné). Műszerezettségük folyamatos korszerűsítésének köszönhetően az 1980-as évek közepén már 27-féle nehézfémet tudtak meghatározni a különféle eredetű vízmintákból, és (elsősorban a központi auditikai laboratórium létrehozásával) fejlődtek a gázkromatográfiás vizsgálatok lehetőségei is. Felmérték a vezetett ivóvizek arzén tartalmát, és tanulmányozták a lakosság arzén-felvételének mértékét. A különféle vízféleségeket szennyező egészségkárosító, mérgező anyagok detektálására állati és növényi szervezetekkel végeztek víztoxikológiai kísérleteket. A módszereket szabványosították,110 és alkalmazzák a természeti környezet védelme érdekében, valamint a hulladékok veszélyességét megalapozó minősítési gyakorlatban is. Az ivóvizek fertőtlenítésére ezüstkomplex és hidrogénper- oxid tartalmú szerrel sikeres kísérleteket végeztek. A jó baktericid hatás nagy ammónium-ion koncentráció mellett is tartósan érvényesült, így a felhasználás a nagyobb ammonium tartalmú ivóvizek esetében javasolható. Az osztály a jelenben is a célszerű komplex laboratóriumi tagoltságban vesz részt a kutatási- és rutin feladatok végrehajtásában. Kiemelten foglalkoznak az ivóvizek természetes összetételéből adódó, az emberi egészséget károsító anyagok vizsgálatával (pl. bárium, arzén, aromás szénhidrogének), az ivóvizek fertőtlenítésével kapcsolatban keletkezett biológiailag aktív vegyületek szerepével, geno98
