Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVIII. A vízellátás helyzete és fejlődése a szocialista korszak kezdetétől

Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Debrecen, Szeged, Pécs (pellérdi, tortyogói vízbázis) Tiszaújváros, Szombathely, Zalaegerszeg térsége részére. A karsztforrások vizsgálata kiterjedt a Miskolci Vízmű miskolc-tapolcafői, lillafüredi és diósgyőri karsztforrások- ra, Veszprémet és térségét ellátó vízbázis kutatására és a pécsi Tettye-forrás hidro­geológiai vizsgálatára.95 Az alábbi felszíni víztá­rozók hidrológiai és hid­rogeológiai vizsgálatát és méretezését végezték: Bakodi víztározó, Orosz­lányi erőmű részére, és Gyöngyösoroszi víztáro­zó az ércbánya részére. Fontos szakmai területe volt az osztálynak a ter­vezett vízmű telepek külső szennyeződések elleni védelmére védő­idomok meghatározása. Az ezzel kapcsolatos körültekintő vizsgála­tok elvégzése (a terület lokális hidrogeológiai, talajvízjárási adottságai, vízadó összlet, felszíni vizeinek vízminősége, a fellelhető szennyezőforrások, stb.). A kialakított hidrogeo­lógiai modell alapulvételével, számítástechnikai módsze­rekkel határoztuk meg egy-egy védőidom elvi határvonalát, amelyet azután helyszíni hatás- vizsgálatokkal kellett pontosabbá tenni. Majd ezek után következtek a védőidom részére meg­hozandó intézkedések (feltételek) egyeztetések (a kataszteri lapokra va­ló rávezetés, és anyagi kérdések). Az utóbbi időben kifejlesztett szá­mítógépes programok alkalmasak mind a par­ti szűrésű, mind a több rétegű felszín alatti for­mációk védőidom hid­rogeológiai modellezésére. Végül meg kell említeni azt a te­vékenységet, amelyet a távlati potenciális víznyerő terüle­teken kitermelhető vizek mennyiségének és minőségének megismerésével kapcsolatban végeztünk. A MÉLYÉPTERV-nél készült a Maros hordalékkúp, a Mohács Holló István Léczfalvi Sándor 94 szigeti, Ercsi-Adonyi öblözeti és a Rába-Sárvár térségi víz­készletek kutatása is. E szakterületen Zoller József mellett Zólyomi László és Zarándy László nevét kell megemlíteni. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1950-ben ala­kult. Eredeti feladata az építési tevékenységet megelőző tervezés alapadatokkal való elősegítése volt, melybe értelemszerűen a vízfeltárás is beletartozik. Az FTV a későbbiek során a vízkutatatás, - fel­tárás mellett vízművek tervezését, re­konstrukcióját is végezte. 1954. január 1-jével alapították meg a Vízügyi Tervező Vállalatot (VIZITERV), mely a későbbiek fo­lyamán egyéb vízellátási és csa­tornázási tervek készítése mel­lett a regionális vízellátás fő­tervezője lett. A VIZITERV a mezőgazdasági vízgazdálko­dás (MEVITERV) és a vízi erőműtervezés (VITI) szak- vállalataiból, valamint a MÉLYÉPTERV Nagycsatornák osztályából alakult meg. Az 1950-es és az ezt követő évtize­dekben ez a három tervező intézet készítette állami és tanácsi megbízás­ra a legtöbb település vízellátásának ki­építésére, fejlesztésére szolgáló tanulmá­nyokat, terveket és közreműködtek a megva­lósítás folyamatában is. A Fővárosi Vízművek bővítésének tervezésében a FÖMTERV vállalt meghatározó szerepet. A VIZITERV az ivóvízellátás fejlesztéséért A megalakuló VIZFrERV-nél96 új feladatként je­lentkezett a főhatóság (OVF) utasítására a la­kossági és ipari vízellátási és csatornázási ta­nulmánytervek készítése. Az első tervek97 Inota-Veszprém vízellátása, A Balaton ivóvízel­látása és szennyvíztisztítása, valamint a Nagy vízellátó rendszerek témájában készültek.98 A tanulmánytervezés az első két évben foly­tatódott, majd 1955-ben igazgatói engedél­lyel kezdődött el a kiviteli tervezés. Az el­ső feladat e téren Tolnatamási vízellátá­sa volt. A vízellátás-csatornázási terve­zés 1954-ben a Vállalat összes tervezé­si munkájának mindössze 4,5%-a volt, amely azonban 1956-ra 7,8%-ra nőtt. Ekkor alakult meg az első Víz­ellátási és Csatornázási Osztály,

Next

/
Thumbnails
Contents