Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XVIII. A vízellátás helyzete és fejlődése a szocialista korszak kezdetétől
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Debrecen, Szeged, Pécs (pellérdi, tortyogói vízbázis) Tiszaújváros, Szombathely, Zalaegerszeg térsége részére. A karsztforrások vizsgálata kiterjedt a Miskolci Vízmű miskolc-tapolcafői, lillafüredi és diósgyőri karsztforrások- ra, Veszprémet és térségét ellátó vízbázis kutatására és a pécsi Tettye-forrás hidrogeológiai vizsgálatára.95 Az alábbi felszíni víztározók hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálatát és méretezését végezték: Bakodi víztározó, Oroszlányi erőmű részére, és Gyöngyösoroszi víztározó az ércbánya részére. Fontos szakmai területe volt az osztálynak a tervezett vízmű telepek külső szennyeződések elleni védelmére védőidomok meghatározása. Az ezzel kapcsolatos körültekintő vizsgálatok elvégzése (a terület lokális hidrogeológiai, talajvízjárási adottságai, vízadó összlet, felszíni vizeinek vízminősége, a fellelhető szennyezőforrások, stb.). A kialakított hidrogeológiai modell alapulvételével, számítástechnikai módszerekkel határoztuk meg egy-egy védőidom elvi határvonalát, amelyet azután helyszíni hatás- vizsgálatokkal kellett pontosabbá tenni. Majd ezek után következtek a védőidom részére meghozandó intézkedések (feltételek) egyeztetések (a kataszteri lapokra való rávezetés, és anyagi kérdések). Az utóbbi időben kifejlesztett számítógépes programok alkalmasak mind a parti szűrésű, mind a több rétegű felszín alatti formációk védőidom hidrogeológiai modellezésére. Végül meg kell említeni azt a tevékenységet, amelyet a távlati potenciális víznyerő területeken kitermelhető vizek mennyiségének és minőségének megismerésével kapcsolatban végeztünk. A MÉLYÉPTERV-nél készült a Maros hordalékkúp, a Mohács Holló István Léczfalvi Sándor 94 szigeti, Ercsi-Adonyi öblözeti és a Rába-Sárvár térségi vízkészletek kutatása is. E szakterületen Zoller József mellett Zólyomi László és Zarándy László nevét kell megemlíteni. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) 1950-ben alakult. Eredeti feladata az építési tevékenységet megelőző tervezés alapadatokkal való elősegítése volt, melybe értelemszerűen a vízfeltárás is beletartozik. Az FTV a későbbiek során a vízkutatatás, - feltárás mellett vízművek tervezését, rekonstrukcióját is végezte. 1954. január 1-jével alapították meg a Vízügyi Tervező Vállalatot (VIZITERV), mely a későbbiek folyamán egyéb vízellátási és csatornázási tervek készítése mellett a regionális vízellátás főtervezője lett. A VIZITERV a mezőgazdasági vízgazdálkodás (MEVITERV) és a vízi erőműtervezés (VITI) szak- vállalataiból, valamint a MÉLYÉPTERV Nagycsatornák osztályából alakult meg. Az 1950-es és az ezt követő évtizedekben ez a három tervező intézet készítette állami és tanácsi megbízásra a legtöbb település vízellátásának kiépítésére, fejlesztésére szolgáló tanulmányokat, terveket és közreműködtek a megvalósítás folyamatában is. A Fővárosi Vízművek bővítésének tervezésében a FÖMTERV vállalt meghatározó szerepet. A VIZITERV az ivóvízellátás fejlesztéséért A megalakuló VIZFrERV-nél96 új feladatként jelentkezett a főhatóság (OVF) utasítására a lakossági és ipari vízellátási és csatornázási tanulmánytervek készítése. Az első tervek97 Inota-Veszprém vízellátása, A Balaton ivóvízellátása és szennyvíztisztítása, valamint a Nagy vízellátó rendszerek témájában készültek.98 A tanulmánytervezés az első két évben folytatódott, majd 1955-ben igazgatói engedéllyel kezdődött el a kiviteli tervezés. Az első feladat e téren Tolnatamási vízellátása volt. A vízellátás-csatornázási tervezés 1954-ben a Vállalat összes tervezési munkájának mindössze 4,5%-a volt, amely azonban 1956-ra 7,8%-ra nőtt. Ekkor alakult meg az első Vízellátási és Csatornázási Osztály,