Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig - VI. A kultúrmérnöki hivatal feladatai
Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig nisztériumok említett átszervezését követően létre jött a kultúrmérnöki intézményhez kapcsolódó közegészség- ügyi mérnöki szolgálat.19 A közegészségügyi mérnökség a vízellátással, vízvezetékek tervezésével, építésével, illetve az elkészült tervek véleményezésével kapcsolatos feladatokat látta el. Létrehozását a városok vízellátás-csatornázási ügyeinek egységes kezelése, a vízvezetéki munkák növekedése, az elbírálásra váró tervek nagy száma indokolta.20 A törvényhatóságok szerepe Idővel a tervezésnél és kivitelezésnél egyre inkább követelmény volt a szakszerűség, s cél volt, hogy a terveket, a helyi viszonyokat jobban ismerő hazai mérnökök készítsék el. A városi vízművek építésének szakmai kérdéseit többnyire a törvényhatóságok döntötték el. így volt ez Pest városában, de a többi városok vízvezetékeinek építésében is fontos szerepet játszott az illetékes törvényhatósági bizottság. Brassóban, ahol a különféle szintekre épült házakat bonyolult volt vízzel ellátni, 1889-ben rendelték meg a terveket Smrecher mannheimi mérnöktől. Ezt a bírálatra illetékes minisztérium nem fogadta el, így a következő készítését már a nagy helyismerettel rendelkező Kertsch Keresztély városi mérnökre bízták.21 A példákat tovább is sorolhatnánk. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az 1880-as évek végéig a városi vízvezetékek tervezése, a tervek jóváhagyása, a vezeték építése a közösség feladata volt. Az építkezés megkezdéséről a városi tanács és a törvényhatósági bizottság döntött, mely e területen is speciális bizottságokat hozhatott létre. A tervezők és legtöbbször a kivitelezők is külföldiek voltak. A vízmű üzemeltetését a vállalkozók közreműködésével szintén az építtető városi vezetés tartotta kézben, indokolt esetben a törvényhatósági bizottság fennhatósága alatt külön vízvezetéki irodát szervezve. A hivatali szervezetet az alábbi ábrával szemléltetjük: A közegészségügyi mérnöki szolgálat22 Elsősorban a mikrobiológiai vizsgálatok technikai és tenyésztési lehetőségeinek fejlődése hozta magával azokat a vizsgálati tapasztalatokat és adatokat, melyek bizonyították, hogy a vizek alkalmasak a kórokozók elterjedéséhez, s az ily módon szennyezett vizek betegségek, járványok előidézői lehetnek. Hazai vonatkozásban az 1890. évi pécsi járvány23 során beigazolódott, hogy az elhanyagolt, szennyezett környezetnek meghatározó a szerepe vízszennyezés, vízfertőzés előidézésében. Fodor József, az 1874-ben a pesti egyetemen felállított Közegészségtani Tanszék professzora a Közegészségügyi tanszék és központi észielde című tanulmányában a közegészségügy országos tudományos központi intézetének megvalósítását sürgette. A belügyminiszternek is megküldött előterjesztésében kiemelte a statisztikai elemzések fontosságát, melynek segítségével választ lehet kapni az ok és az okozat közötti kapcsolatra. Ennek révén meg lehet állapítani, van-e, és ha igen, mi lehet a betegségek megelőzésének útja. Véleménye szerint, ahol a hatóság a nép egészségére figyelmet fordít, beleértve a köztisztaságot, vízellátást, a hulladékokat, és a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ott ritkább lesz a megbetegedés. Fodor felhívta a figyelmet a kútvizek fertőtlenítésének fontosságára, az ivóvizek elemzése során az egészségi szempontból fontos alkatrészek kimutatására, az ivóvíz járványügyi szerepének felismerésére A vízfertőzöttségéből eredő járványok indították el - elsősorban bakteriológiai szempontból - a vizsgálatokat. Hazai vonatkozásban a Székesfővárosi Közegészségügyi Intézetben, 1891-ben végzett első ellenőrző mérések száma 71 volt. 39 A szolgálat történetét bemutató kiadvány címlapja
