Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó: Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig

Vízellátás a 19. század közepétől a második világháborúig tornáktól, épületektől, vasutaktól, kőutaktól vagy bármi­lyen műépítményektől 3 méternél közelebbi távolságban. A földalatti vízgyűjtő műveket és artézi kutakat - a rendőri szabályok szerint - tilos volt létesíteni a már meglévő ha­sonló művektől, forrásoktól, vízfolyásoktól és csatornáktól 100 méter, épületektől, vasutaktól, kőutaktól vagy bármifé­le műépítményektől 40 méter távolságon belül; hatósági en­gedély nélkül. Ásvány- és gyógyvízforrások esetén védterület kijelölését írta elő a törvény. A vízfolyástól tör­ténő vízelvezetés esetén ez, csak a hatóság által megállapí­tott művek segélyével történhetett, azaz a törvénycikk nem csupán a kutak (források, galériák), hanem a vízelvezetést biztosító művek (hálózat) engedélyezését is kötelezővé tet­te. A hálózatot érintő vízi szolgalmak esetén a törvénycikk előírta a tűrési kötelezettségeket, de csak a közérdekből tör­ténő igénybevétel esetén. A házak, udvarok és kertek a szolgalom alól ki voltak véve, és ha ez esetben bírói úton a szolgalmat nem rendezték, azt közigazgatási úton megálla­pítani nem lehetett. A rá vonatkozó rendelkezések szerint a föld tulajdonosát nem csup án a zöldkárért kellett kártala­nítani, hanem - ezen felül - több címen is megillette a kár­talanítás. (Az elfoglalandó terület becsértéke, a becsérték­nek ehhez hozzászámított egyötöde, a terület szétdarabolá- sa, vagy annak más egyéb nemű romlása által keletkező károk figyelembevételével.) E szabályok egyértelműen a magántulajdon szigorú védelmét mutatják, továbbá azt, hogy annak bármilyen korlátozása ese­tén teljes kártalanítás jár (beleértve az eszmei károkat is). A törvény a vízi munkálatok, vagy vízhasználatok létesíté­sére, az alábbi tartalmú kérvény beadását írta elő: "A kérvényben a következők adandók elő: •a munkálat terjedelme és célja, a vízhasználatoknál azon víz és hely megnevezése és megjelölése, ahol a munkákat tervezte­tik és a szükséglendő vízmennyiség; •a munkálatok létesítésének neme és módja; •a munkálatból várandó előny, esetleg azon hátrány, amely annak elmaradása esetén előáll; •annak a kijelentése, hogy a tervezett vízi munkákat, vagy víz- használat létesítéséhez a kérvényező kisajátítást vagy szolgal­mat igénybe venni, vagy valamely fennálló mező- vagy erdő- gazdasági, esetleg vízhasználatot korlátozni kíván-e; •annak a kijelentése, hogy a tervezett vízi munkákat vagy víz- használat létesítéséhez a kérvényező kisajátítást vagy szolgal­mat igénybe venni, vagy valamely fennálló mező- vagy erdő­Taposókerekes műemlék kút Somlyóhegyen

Next

/
Thumbnails
Contents