Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete

Országos Választmánya 1985. július 1-től önálló jogi személlyé alakult.

172. László Ferenc: Az Eszakmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat életéből. Vízgazdálkodás, 1970. 6. sz.

173. A Sajó-völgyi települések ivó- és iparivíz igényeinek kielégítése szempontjából különösen nehéz volt az 1963-1964 közötti, vízkorlátozásokkal terhelt csapadékszegény időszak.

174. A beruházási programot a Minisztertanács 1956-ban hagyta jóvá, s augusztus 10-én megkezdődött az építkezés.

175. A Rakaca-völgyi tározó gátja volt az első vízellátási céllal épített völgyzárógát, amelyet a VIZITERV mérnökei dr. Krempels Tibor vezetésével terveztek. A kivitelezés irányítója Szepessy József volt.

176. A tervezés (VIZITERV) nehézségeit jelezte, hogy annakidején hasonló célú műtárgyat még nem építettek hazánkban, tehát alapos előtanulmányokat kellett folytatni. A beszerzett adatok alapján megállapítható volt, hogy az ivóvízre szolgáló tározóknál a tározott víz területéről a növényzetet, fákat és fatuskókat el kell távolítani, a tározó környezetében tűlevelű fákat kell telepíteni, a kisebb tározóknál biztosítani kell a turizmustól való védettséget, mivel csak a felsorolt feltételek betartása mellett várható, hogy kellő minőségű nyersvíz legyen a tározóban. E megfelelő előírások betartása esetén is a tározók vízfeltöltődése után mintegy 5-6 évvel áll elő az a vízminőség, ami - az évszakok változásától függően - a tartós üzemelés alatt állandónak tekinthető. Mivel a vízkivételi műnél a tározott víz magassága 10 és 18 m között változott, így 1,5-2 méterenkénti magasságban a kivitel lehetőségét mindig biztosítani kellett, és abból a rétegből kellett a vizet beszerezni, ahol a legjobb minőségű adó vízréteg helyezkedett el. A rendszer főtervezője Gerhardt József, a vízkezelőé Kováts Béla, a völgyzárógáté pedig Szendrey Zsigmond volt. (Környei 1999.)

177. A tervezésnél különleges feladatot jelentett a balatoni sekély mélységű vízből a felszíni vízhez a vízkivétel megoldása. (Környei 1999.)

178. A pilisi bányavidék községeinek és városainak vízellátási és csatornázási, valamint szennyvíztisztítási tanulmánytervének elkészítésében vezető szerepet játszott Zimmer Péter, a Fővárosi Vízművek korábbi igazgatója.

179. Lászlóffy, 1940.

180. Talán kevéssé ismert, hogy Darányi Kálmán miniszterelnök abban az 1938. március 5-i győri beszédében, amelyben meghirdette az egymilliárd pengős fegyverkezési programot, azt is kijelentette:"... ami felmérhetetlen fontosságú, az egész magyar vidéket, ahol ez még nem történt meg, egészséges ivóvízzel fogjuk ellátni!"

181. Már májusban lemondott Darányi Kálmán, s megalakult az Imrédy-kormány, majd az év utolsó hónapjaiban a müncheni egyezmény, a Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása foglalkoztatta a magyar politikai vezetést.

182. Eredetileg 1968-ban Pécsett alakult meg a FORRÁS Tanácsi Víz- és Csatornamű Vállalatok Egyesülése. Az Egyesülés igazgató tanácsának elnökévé Lengyel Károlyt, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, az Egyesülés irodájának igazgatójává Németh Bertalant, a KEVIEP korábbi vezetőjét nevezték ki. Minisztériumi engedély birtokában azonban az Egyesülés csak 1970. éprilis 9-én kezdte meg a fürdővállalatok körére is kiterjesztett tevékenységét.

183. Németh B.: A FORRÁS...Vízgazdálkodás, 1970. 5. sz.

184. Az Egyesülés látványos sikere is volt, hogy az 1970. évi nagy tiszai árvíz után, a helyreállítási munkákkal kapcsolt, terven felüli vízműépítési programhoz a szükséges anyagokat és berendezéseket az Egyesülés soron kívül tudta biztosítani.

255