Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)

Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete

víztisztítási beavatkozás nélkül - az 1960-as évek közepéig működött.

139. A csökkenő vízkészletek, az egyre inkább szükséges vízkezelések hátrányainak kiküszöbölésére, - különösen az 1980- as évtized első felében - még számos helyen vetődött fel a kistérségi vízellátási megoldások kérdése.

140. A spontán vízkutatás mellett fellelhető a tudatos vízbázis telepítésre való törekvés egy-egy eredménye, amelyből kiemelhető Becsey Antal gépészmérnök tevékenysége. Nevéhez fűződik a közműves vízellátás keretében végzett előzetes vízfeltárás például Nyíregyháza érdekében Kótaj térségében, amely a 1960-as évek elején kiépült vízellátás bázisául szolgált. (Karácsonyi 1999.)

141. Az engedélyezési rendszeren belül a megfelelő együttműködés a különböző (vízügy, közegészségügy, tűzvédelem, munkavédelem, sőt kezdetben a polgári védelem) szervei között csak lassan alakult ki. Mint érdekességet lehet felemlíteni, hogy például a Nyíregyháza részére tervezett és a Kótajon létesített kutak vizét a városba szállító csővezeték létesítésénél a polgári védelem két egymástól független, egymástól legalább 100 m távolságban futó vezetéket írt elő, kilométerenkénti átkötéssel. (Karácsonyi 1999.)

142. Becsey Antal, nevéhez fűződik az 1933. évi gödöllői Cserkész Világtalálkozó (Jamboree) helyszínének vízellátása, amely később a város részére maradt vissza. Ez a vízmű azért is jelentős, mert itt alkalmaztak először (Garvens- típusú) bűvárszivattyúkat. (Karácsonyi 1999.)

143. Az OVF 1957-ben azt javasolta a helyi tanácsnak, hogy az ivóvíz minőségével kapcsolatban fellépő panaszok orvoslására ne egy költséges vastalanító berendezést építsenek, hanem egy permetező tisztavíz medencét létesítsenek. (OVF 1958.)

144. (Kubinyi László: Ivóvíz által terjesztett járványok Magyarországon az utolsó tíz évben. Vízellátás, csatornázás, 1960.)

145. A vízkutatás és vízbeszerzés tervezését dr. Léczfalvi Sándor (VIZITERV) irányította. Érdekessége volt a vízbeszerzésnek, hogy az aránylag finom szemcséjű vízadó rétegben nagy átmérőjű csőkutakat kellett létesíteni, amely a Körös folyó mellett ipari szűrésű rendszerként működik. A vízkutatást és a kutak építését a VIKUV speciális és nagy átmérőjű kutakat létesítő részlege végezte. (A vezető tervező, Környei László szíves közlése)

146. Az OVF 1957-ben a város távlati vízigényének biztosítása tekintetében a Nagy-Duna melletti vízkivétellel szemben a révfalui termelőteleptől 2-3 km-re telepített kutak használatát javasolta úgy, hogy azok vizét a meglévő vízmű vastalanító telepén kell átvezetni. (OVF 1958.)

147. Győr város vízmüvének fejlesztésénél kívül különleges tervezési feladatot jelentett a mosoni Duna-ág alatti nyomócső-átvezetés. Itt a VIZITERV a kiviteli tervekben az építővel szorosan együttműködve, annak technológiai felkészültségét figyelembe véve csőbehúzásos eljárást alkalmazott. Az újszerű feladat kivitelezése még a tervezés évében elkészült. (Környei 1999.)

148. A lakosság felelőtlen viselkedése járult hozzá a városban, 1958-ban kitört vízvezetéki bélhurutjárványhoz. Az egyik lakótelep lakói megbontották a forrásfoglalások melletti betonburkolatot, és víznyerés céljából gödröt ástak a talajvízig. Egy zápor a környezet fertőző anyagait a gödrön keresztül a kútba mosta. Kb. 9 ezren betegedtek meg a kialakuló fertőzéstől. (Kubinyi László: Ivóvíz által terjesztett járványok Magyarországon az utolsó tíz évben. Vízellátás, csatornázás, 1960.)

149. A Hévízi Vízmű vezetője ekkor Rózsavölgyi Imre volt, aki később az egyesült Keszthelyi Vízmű igazgatója lett, s ahonnan útja később Siófokra, a Balatoni Regionális Vízmű Vállalat igazgatói tisztségébe vezetett.

150. A Hévízi Vízmű fővezeték tervezésénél említésre méltó, hogy a vezeték tőzeges területén haladt keresztül ezért aszbesztcementből, Gibault-kötésekkel tervezték, hogy felvegye a talajmozgásokat. A vezeték több évtizeden keresztül jól üzemelt ezzel a megoldással. (Környei László szíves közlése.)

151. A siófoki vízmű tervezésénél alkalmazták először a kotró nélküli korridor típusú derítőket, csehszlovák, szovjet példák alapján. Tervezője Gerhardt József (VIZITERV) volt.

152. A falusi lakosság egészséges ivóvizének mielőbbi biztosítása érdekében még közkifolyós ellátás esetén is vállalta az anyagi hozzájárulást, melynek egységnyi összege a vízműtársulatok 10 éves működése alatt (1958-1967) ingatlanonként (háztartásonként) átlagosan kb. 2000 Ft volt.

153. A társulat közcélú feladataihoz érdekeltségük arányában, a jogszabályban meghatározott keretek között hozzájárulást tartoztak fizetni. A társulatok működését 1966. július 1-től a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1965. évi 23. számú tvr., és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 25/1965. (XI. 28. ) számú rendelete szabályozta.

154. A vízműtársulatok első tízéves (1958-1967) működésének teljes költsége 940 MFt volt. A hálózaton létesült mintegy 11 000 közkifolyó, és több mint 50 000 házi bekötés révén több mint félmillió lakos jutott vízvezetéki vízhez.

155. Koltay József - Szitkey László: Vízvezeték a falun .VIZDOK, Bp., 1969.

253