Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete
74. Az ebben az időszakban működő központi vízgazdálkodási szerv, az Országos Vízgazdálkodási Tanács kis létszáma miatt nem tudta a gyakorlatban érvényesíteni az általános fejlesztési irányelveket. 75. A közműves vízellátás tekintetében a Kommunális Főosztályon belüli Tervosztály 2-3 fővel, Andor György vezetése mellett minimális tevékenységet folytathatott. (Karácsonyi 1999.) 76. MÓL 19-F-8a. 5. tétel 7001/1952 77. A 1060/1953. /IX.30./ MT sz. határozat részletesen tartalmazta az OVF és a vízügyi igazgatóságok hatáskörét, szervezetét; ugyanakkor a kormányhatározat az adott jogrendbe való illeszkedést is biztosította azzal, hogy rendelkezett azon vízügyi feladatokról, melyek más minisztériumok feladatkörébe (is) tartoztak. 78. Az érintett miniszterek és a vízügyi főigazgató jogállása a vízgazdálkodási feladatok érvényre juttatása tekintetében egymásnak mellérendelt volt. Az OVF a Minisztertanács (MT) közvetlen felügyelete alatt állt, a MT felügyeleti jogkörét első elnökhelyettese útján gyakorolta. (Ez az elnökhelyettes a határozat megszületésekor Gerő Ernő volt.) A vízügyi főigazgatót és két helyettesét a MT nevezte ki. 79. A Magyar Állam szervei 1950-1970. Szerk.: Boreczky Beatrix, Müller Veronika, Pető Iván, G. Vass István. Budapest. Magyar Országos Levéltár, 1993. 80. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoktól 1-1 szakembert átirányítottak a megyei tanácsokhoz, de általában e mérnökök ismeretei is zömmel a vízkárelhárítási, vízszabályozási területekre korlátozódtak, ezért nehezen birkóztak meg a víziközmű feladatokkal. Olyan területeken, ahol a vízellátás kérdései kiemelt szerepet kaptak, mint pl. BAZ megyében, ott az áthelyezett szakember sem tudott lépést tartani a feladatok áradatával. 81. Ilyenek voltak, pl. a vízfogyasztási normatívák szabályozási kérdései, az ásott- és aknakutak felújítási, költségvetési, adatszolgáltatási és engedélyezési főigazgatói utasításának rendezése, stb. 82. Az osztály vezetője Illés György főmérnök volt. Az ivóvízellátási csoportot Alföldy György irányította. Itt dolgozott még Szakváry Jenő és Jurth Ferenc, valamint a fejlesztési csoportnál Ungváry György, Szitkey László és Kardos László. 83.1060/1953./IX.30./ sz. MT határozat 84.1003/1955./1.9./ sz. MT határozat 85. Külön kormányhatározatok és tárcaközi megállapodások alapján 86. 1011/1957./I.11./ sz. Korm. hat. 87. Péter Gábor: Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tevékenysége (1948-1988). Kézirat, 2000. 88. A hálózat működőképességének fenntartására már jóval kisebb figyelem fordult. A vízvezetéki szerelvények karbantartásának hiánya, valamint az indokolatlan pazarlás következtében ezek fogyasztása a tényleges szükséglet többszörösét tette ki. 89. Ezért indította meg az OVF 1955-ben a Dél-pesti Ipari Vízmű építését, s folytatta 1957-ben a Győri Ipari Vízmű korábban megkezdett kivitelezési munkáit. (OVF 1958.) 90. A törpevízmű elnevezés fogalmának meghatározása és bevezetése Bélteky Lajos nevéhez fűződött. E megoldásnál a fogyasztók többsége a hálózatra szerelt közkifolyókról vette ivóvizét. A vízvezetéki közkifolyós ellátás fő előnye az önállóan telepített közkutakkal szemben, hogy a hálózatra a közkifolyók tetszőleges sűrűségben voltak szerelhetők, így a vízhordás távolsága lényegesen csökkent. Törpevízműnél a vastalanítást is központilag lehetett megoldani. Mélyfúrású kútjaink kétharmadának ugyanis a megengedettnél vasasabb a vize. 91. "...Az OVF munkatársai... 1957. évben ...rávilágítottak arra, hogy a falusi lakosság igényeinek kielégítésére a legalkalmasabb és legjobban megfelelő vízellátási mód a törpevízmű." (Dallos Ferenc: Tanácsaink vállalatainak életéből. Vízellátás, csatornázás, 1959.) 92. Ezek a vízkutatások nem mindenkor voltak eredményesek. (Ld. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkája. Bp., 1955.) 93. Igazgatójának dr. Palotás László Kossuth-díjas egyetemi tanárt nevezték ki. Az ÁMTI kezdetben, (1948 végéig) a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) néhány hivatali helyiségében működött. 1949 januárjában megkapták székházként a korábbi Metropol Szálló épületét. 94. Első igazgatója dr. Hilvert Elek volt, s a Vállalat Vízellátási és Csatornázási Irodája Hunyadi Domokos vezetésével végezte munkáját. Az ÁMTI kezdetben (1948 végéig) a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) néhány hivatali helyiségében működött. 1949 januárjában megkapták a korábbi Metropol Szálló épületét székházként. 95. A fejezet Péter Gábor: Mélyépítési Tervező Válallat (MÉLYÉPTERV) tevékenysége (1948-1988) c. kézirata alapján készült. 250
