Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXVIII. A vízmű üzemeltetők érdekképviselete
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően szakmunkásképzés a MŰM engedélyével 1979-ben indult meg a Forrás Vízgazdálkodási Egyesülés irányításával és bonyolításában. Jelentős volt az Egyesülés vezetőinek egyensúlyozó szerepe az állami tulajdonú regionális vállalatok és a tanácsi irányítással működő üzemeltetők közötti érdekütközések kezelésében, elsimításában. A vízi közmű üzemeltetők szakmai érdekképviselete 1990-ben a politikai rendszerváltással együtt járó társadalmi átalakulás, a tulajdoni viszonyok változása a víz- és csatornaművek üzemeltetésében, a működési és szabályozási körülmények tekintetében is jelentős változásokat hozott. A vízi közmű vagyon mintegy 80 %-a a települési önkormányzatok tulajdonába került. Az állami tulajdonban maradt 5 részvénytársaság mellett a települési önkormányzatok által újonnan alapított mintegy 300 kisebb-nagyobb vízi közmű szolgáltató szervezet jött létre az országban. A Forrás Vízgazdálkodási Egyesülés - mint állami szervezet - a szakmai érdekképviselet új kihívásokat jelentő társadalmi szerepét már nem tudta betölteni, ezért megszűnt. A piacgazdaság új körülményeinek, követelményeinek megfelelni tudó szakmai érdekképviseleti szervezet, a Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatok Országos Szakmai Szövetsége 1990. augusztus 23-án alakult meg Budapesten a Fővárosi Vízművek kezdeményezésére 33 vállalat részvételével. Később - a Magyar Fürdőszövetség önállóvá válásával - mintegy másfél évtizeden át Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetsége néven teljesedett ki a Szövetség szakmai érdekképviseleti küldetése. Vízi közművet üzemeltető tagszervezeteinek száma - valamennyi számottevő szervezet belépésével - 100 fölé emelkedett. A Szövetség - üzemeltető tagszervezetei nevében, a magyarországi vízi közmű szolgáltatás 95 %-os lefedettségével - valamennyi tulajdoni formájú és nagyságrendű üzemeltető szervezet érdekeit reprezentatívan képviseli. Új színfoltként jelent meg az elmúlt 15 évben a hazai vízipar és kereskedelem képviselete. A Szövetség Vízipari Tagozatának több mint 100 tagja van, amelyek tucatnyi profilban kapcsolódnak az üzemeltetéshez. A cégek hazai működése az Európai Unióban és a világban levő szakmai innováció élvonalát jelenti, szponzori tevékenységük pedig nélkülözhetetlen a vízi közmű szolgáltatás szakmai fejlesztésében. A magyar vízi közmű üzemeltetők és a hazai vízipar- kereskedelem - szolgáltatás egy szövetségbe integrált érdek- képviselete a szakmán kívül és nemzetközi viszonylatban is egyedül álló, hatékony és meghatározó szerveződést jelent. 2005. március 3. óta a Szövetség neve Magyar Víziközmű Szövetség. A Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) a magyarországi víz- és csatorna szolgáltató szervezetek valamint a kapcsolódó vízipar és kereskedelem társadalmi úton szervezett, önálló szakmai érdekképviseleti szervezete, amely: • összefogja a szakmában tevékenykedő gazdálkodó szervezeteket • műszaki, gazdasági, jogi szempontból egyezteti és képviseli tagjai érdekeit • elősegíti a hazai és nemzetközi gazdasági és szakmai kapcsolatok kiépítését és fejlesztését • támogatja a fejlett technológiák és gazdaságelemzési módszerek elterjedését. A Szövetség tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGyOSz), a Vízellátók és Szennyvízszolgáltatók Nemzeti Szövetségei Európai Uniójának (EUREAU), a Nemzetközi Vízügyi Szövetségnek (IWA), kapcsolatban áll számos más hazai és külföldi szakmai, tudományos szervezettel, és állandó partnere az állami, kormányzati szerveknek. A Szövetség mintegy 100, vízi közművet üzemeltető tag- szervezete a magyarországi víziközmű szolgáltatás 95%-át, további mintegy 100 tagszervezete a hazai vízipart, kereskedelmet és annak üzleti hátterét képviseli. A vízi közműveket üzemeltető tagszervezetek között megtalálhatók az 5 állami tulajdonú, valamennyi nagyobb települési önkormányzati tulajdonú és - a két legnagyobb, fővárosi céget is beleértve - a részben vagy egészben külföldi illetve társasági tulajdonú víz- és csatorna szolgáltató szervezetek is. A hazai vízipart, kereskedelmet, laboratóriumi, tervezési, kivitelezési, tanácsadási és más szolgáltatásokat képviselő tagszervezetek egyrészt magyar vállalkozók, másrészt a világszínvonalat képviselő neves európai illetve világcégek vagy vegyes vállalatok tulajdonában vannak. A cégek jelentős tőkével, termék-kínálattal, szellemi erővel, gyártási, kereskedelmi és szolgáltatási készletekkel rendelkeznek. A különböző tulajdoni struktúrájú szervezetek közel 24 ezer dolgozója mintegy 600 milliárd forint állóeszköz értékű vízi közmű vagyon szakszerű, biztonságos üzemeltetéséért felelős, és felelősséget érez annak nagy eszközigényű, hosszú távú fejlesztéséért, a fogyasztók európai mércéjű, magas szakmai színvonalú és magas fokú szakmai biztonságot igénylő kiszolgálásáért. A Szövetség: • szakmai érdekképviseleti fellépésével • teljes körű kapcsolatrendszerének működtetésével • a vízi közmű szolgáltatás állami, kormányzati, önkormányzati szerveivel történő együttműködési készségével • szakmai kiadványok megjelentetésével, oktatási programjával • konferenciák, rendezvények, értekezletek, ünnepségek, kiállítások tartásával • "Vízmű Panoráma" című, negyedévenként megjelenő folyóiratával 237
