Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XXIII. A regionális vízellátó rendszerek kialakítása
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A fejlődő üdülő terület ellátására az 1970-es években regionális vízmű épült. Ennek vízbázisa az Ercsitől délre fekvő Duna parti kavicsteraszra települt kútsor, mely szezonálisan az Ercsiben korábban működő cukorgyár szükségletét is fedezte. A kutakból termelt parti-szűrésű víz átemelő telepen és kb. 20 km hosszú, NA 400-as távvezetéken keresztül érkezik a Velence község melletti, ún. regionális elágazáshoz, ahonnan a települések gerincvezetékei továbbítják a vizet az elosztóhálózatokba. A nyári csúcsfogyasztások idején, amikor a cukorgyár részére lekötött mennyiség is rendelkezésre állt az üdülőterület részére, a vízszállító kapacitás elégtelennek bizonyult a 12-13 ezer m3/nap mennyiség továbbítására. Az 1980-as években építették meg a távvezetékhez kapcsolódó 9 km hosszú, NA 500-as déli express vezetéket, mely közvetlenül tölti a gárdonyi 7000 m3-es összes térfogatú medencéket. A regionális gerincvezetékekhez csatlakozva a településeken belül 370 km elosztóhálózat üzemel és a helyi csúcsigények fedezésére több kisebb térfogatú (100-400 m3-es) medencét építettek. Ercsi-Dunaújvárosi Regionális Vízellátó Rendszer A Dunai Regionális Vízmű vízbázisa Ercsi közigazgatási területén, a Duna mentén, a partvonaltól 120 méter távolságra, a kavicsteraszra telepített 19 db parti szűrésű kút.A víztermelő telep kapacitása a Velence tavi rendszer ellátásán kívül lehetővé tette a Duna menti települések és elsősorban Dunaújváros vízellátását, illetve pótlását a Dunai regionális távvezetéken keresztül. A vízbázis fejlesztése és a távvezeték építése 1974-ben indult meg. Dunaújváros és további 7 település ellátására szolgáló 21 km hosszú, NA 600-as ac. csőből épült távvezetéket 1978-ban helyezték üzembe. A szállítókapacitása 26 ezer m3/nap. A kútszivattyúk közvetlenül táplálják a távvezetéket, melyen Kulcs község mellett 2 x 5000 m3-es tárolómedence és átemelő telep épült. Rákhegyi Regionális Vízellátó Rendszer A Rákhegyi Regionális Vízmű vízbázisa a Rákhegy II. vízakna, melyen keresztül karsztvizet emelnek a felszínre. Kincsesbánya térsége a közép-dunántúli középhegységben karsztosodott, bauxitot tartalmazó mészkő és dolomit kőzetekből kialakult vidék. A területen a bányászat megkezdése előtt különböző helyeken források fakadtak, ahol már a második világháború előtt intenzíven megindult a bauxit kitermelés. A kezdetben felszíni, majd e készletek kifogyásával mélyebb szinten folytatott feltárás elérte a karsztvízszintet. Ekkor alakították ki az aktív vízszintsüllyesztés kutak Ercsi határában 219
