Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Pécsi vízmű bejárat Pécsi vízmű udvara évtizede üzemelő, NA 700-as távvezeték felújítását. Az acélcső 9 mm-es csőfala számos helyen több mm-el megvékonyodott, ezért 1981-82-ben az acélvezetéket cementhabarcs béleléssel látták el. Az 1970-es évek közepén vált érzékelhetővé először az ipari vízigények jelentős mértékű csökkenése. Az Ércbánya ekkor fokozatosan áttért a bányavágatokban összegyűlt víz ipari célú felhasználására, a Tortyogó vízbázisból csak ivóvizet igényelt. Még a második dunai távvezeték üzembe helyezése előtt, bár a Tortyogó területen 56, a Pellérd melletti vízbázison 39 kút üzemelt, a tettyei karsztvíz és a 20 ezer m3/nap mennyiségű tisztított dunai víz is rendelkezésre állt a lakosság részére, de nyáron mégis időszakos zaNemzeti Minőség Díj varok jelentkeztek az ellátásban. Miután Pécs térségében gazdaságosan feltárható további vízkészletek nem álltak rendelkezésre, a vízmű más módszerhez folyamodott. Saját kutatásai alapján, a szennyvíz telepen a tisztított szennyvíz III. fokozatú tisztításával, kovaföldes ráiszapoló szűrő és utó-fertőtlenítő üzembeállításával ipari vizet állított elő. Ennek ipari célú felhasználását az OVH és az Egészségügyi Minisztérium is engedélyezte, így bizonyos üzemek utótisztított vízhez jutottak, külön ipari hálózaton keresztül. Ezzel a megoldással az Üszögi tisztító telepen 4000 m3/nap eddigi ipari minőségű vizet lehetett ivóvízzé tisztítani. Az 1970-es évek végén befejeződtek a két víztermelő telepen a kutak automatizálási munkálatai, így bármilyen okból bekövetkező áramkimaradást követően a kutak perceken belül indíthatókká váltak. Az 1980-as évek a Pécsi Vízmű legnagyobb teljesítményeket produkáló időszaka volt. A víznyerő területeken végzett fejlesztésekkel, rekonstrukciókkal követni tudták a város terjeszkedését, a napi szolgáltatás elérte a 80.000 m3-t. A csúcsot jelentő értéket több vízbázis együttes és szakszerűen összehangolt üzemeltetésével érték el; a dunai vízből naponta 35-50 ezer m3 jutott el Pécsre, a helyi vízbázisok (karszt és rétegvíz) összesen 35- 45 ezer m3/nap mennyiséget voltak képesek biztosítani. Az 1980-as évek végére teljesen megépített második dunai távvezeték segítségével teljesen stabilizálni lehetett a város 190
