Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A kezelés nélküli vizet adó bázisokon a további vízbeszerzés lehetősége kimerült, így a svájci kormány támogatásával az újkígyósi telepen 1999-ben 6000 m3/nap kapacitású víztisztító technológiai berendezést helyeztek üzembe. A 35 településen élő 190 ezer lakost, ipari, mezőgazdasági üzemeket ellátó Közép Békési Regionális Vízmű a szabványnak megfelelő minőségű, átlagosan 26-33 ezer m3/nap vízmennyiséget szolgáltat (csúcstermelése kb. 43 ezer m3/nap átadott víz volt). Három víztermelő telepen 67 kút szolgáltat vizet, melyet 276 km hosszú, NA 600 - NA 150- es gyűjtő, bekötő és ellátó távvezeték szállít a fogyasztókhoz 2 regionális vízmű telep üzemeltetésével. A térszíni tárolók összes térfogata 16,5 ezer m3, a településeken 7575 m3 összes térfogatú víztorony biztosítja az ellátását. A Békés Megyei Vízművek Rt. üzemeltette rendszer működését 7 helyen lévő, 10 számítógépre telepített folyamatirányító program vezérli. A megye másik térségi rendszere hét települést, köztük Orosháza és Szarvas városát látja el a Maros hordalékkúpjára telepített víztermelő telepről. A kistérségi rendszer 1990-2000 között épült ki, ezt megelőzően a városokban egyedi vízmű működött. Szarvas Az 1900-as évek elején a település különböző részein létesített 8 mélyfúrású, pozitív artézi kút biztosította a vízellátást. A közüzemi vízmű 1964. óta üzemel a fokozatosan kiépített 4 vízmű telepen fúrt 10 db kúttal. A városi vízmű 1997. végéig, a kistérségi rendszer bekapcsolásáig szolgáltatott vizet. A város mennyiségi igényének növekedését újabb víztermelő telepek bekapcsolásával és a hálózat fokozatos bővítésével tudták követni. A vízminőséggel kapcsolatos gondok azonban már a kezdetben jelentkeztek. Mind a 10 db kút gáztalanítóval felszerelve üzemelt, de a szabvány határértékét meghaladó ammónia és arzén tartalom, a víz magas hőmérséklete, a szerves anyag mennyisége állandó gondot jelentett. A vízmű telepeken épült térszíni tárolókból nyomták a vizet a 105 km hosszú hálózatba és az 1000 m3-es víztoronyba. A létesítményt a Békés Megyei Vízművek Rt. üzemelteti. Orosháza A település vízellátása az 1920-as évek végéig artézi és ásott kutakból történt. Ezt követően a meglévő artézi kutak egy részét és a későbbiekben fúrt kutak vizét felhasználva több körzeti vízelvezető hálózatot alakítottak ki. Két körzeti vízműnél kis víztorony is működött, egyike jelenleg az Orosházi Kútmúzeumnak ad helyet. Ezek a körzeti vízvezetékek a lakosság 20-25%-ának nyújtottak szolgáltatást. A külön álló kúttársaságokat 1952-ben államosították, majd ösz- szekapcsolásukkal egységes rendszert igyekeztek kialakítaA Békés Megyei Vízművek Rt. központja ni hálózat bővítéssel és nyomásfokozók létesítésével. A többszintes lakásépítés és a fogyasztói igények növekedése szükségessé tette a szolgáltatás színvonalának emelését, korszerűsítését. Ennek keretében a város külterületén megépült a Dózsa vízmű 7 mélyfúrású kúttal, 1000 m3-es társzíni medencével és gépházzal. A vízmű társasági kutak, nyomásfokozók fokozatos kiiktatásával és a hálózat rekonstrukciós munkáinak befejezésével a város vízellátása 1971-től hidroforos üzemmódban már az új vízmű telepről történt. 1974-ben az acélszerkezetű 1056 m3-es víztorony üzembeállításával a hidroforos üzemeltetés megszűnt. Meggyorsult a hálózat bővítése és az igények fedezésére újabb kutak, kútcsoportok létesültek. 1988-ban az elavult acélszerkezetű víztorony helyett 1500 m3-es vasbeton víztorony épült. Bár a szolgáltatott vízmennyiség elégséges volt, a víz minősége azonban gáz, vas, mangán és arzén tartalma miatt nem felelt meg a szabvány előírásainak. A vízminőség javító program keretében Pusztaföldvár és Csanádapáca közötti területen a Maros hordalékkúpra telepítve 3 kútcsoport- ban 13 termelő kutat fúrtak. A kutak bekapcsolásával, gépházak és távvezetékek építésével 1992-95 között kialakult az orosházi kistérségi rendszer, melynek üzembe állításakor a Dózsa vízmű kútjainak üzemeltetését leállították. Üzemeltető: Békés Megyei Vízművek Rt. Orosházi kistérségi rendszer Orosházát, Szarvast és további öt települést, összesen 70 ezer lakost ellátó kistérségi rendszer 1990-2000 között két ütemben épült meg. Elsőként Csanádapáca térségében 2 víztermelő telep, a főgépház és az Orosházát érintő, NA 500-as távvezeték valósult meg Nagyszénásig. A második ütemben készült egy újabb termelő telep, tárolóval, valamint Szarvas és Csabacsűd ellátását biztosító 17 km-es, NA 168
