Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően Békés megye vízellátó rendszerei 2006-ban Üzemmérnökségek illetékességi területei 2006-ban Délkelet Magyarország Magyarország délkeleti régiója, lényegében Békés megye hidrogeológiai adottságai miatt, a vízminőségi jellemzők következtében az ország közműves vízellátásában különleges helyet foglal el. Az 1960-as években megindult vízmű építések az évtizedek folyamán a kedvezőtlen körülmények hatását csökkentve folytatódtak, míg az 1980-1990-es években érték el a - jelen szabályozás szerinti - megnyugtató megoldást, a biztonságos regionális jellegű ellátást. Más térségekkel ellentétben, Békés megyében nem vízmennyiségi, hanem vízminőségi gondok vezettek a regionális ellátás kiépítéséhez. Jelen 4. fejezet az országrészek városainak vízmű fejlesztését általában 1990-ig mutatja be, mert alapvető változás az ellátás módjában ezt az időszakot követően nem történt. Délkelet Magyarország esetében azonban ettől eltérően a fejlődés folyamatát az 1990-es évek végéig szükséges bemutatni, mert a városok minőségi szempontból is megfelelő vízellátásának kialakítása, folyamatos fejlesztéssel csak ekkor fejeződött be. A városok vízmüveinek sorrendjét tekintve előbb a jelenleg egyedi ellátással rendelkező városok vízmüveinek kialakítása, ezt követően pedig a korábban különálló vízművel rendelkező, majd a későbbiek során a regionális, illetve a kistérségi rendszerhez csatlakoztatott városi vízművek kiépítésének folyamata kerül ismertetésre. Gyula A város lakosságának vízellátását az 1960-as évek elejéig ásott, Norton és artézi kutak, illetve az utóbbiakhoz kapcsolt vízvezetékek szolgálták. A feljegyzések szerint 64 közkút és 15 körzeti vízvezeték működött Gyulán. A lakosság szorgalmazására a város vezetősége a MELYEPTERV-vel megterveztette a teljes belterületre kiterjedő közműves vízellátás rendszerét. A vízmű megvalósítására vízmű társulat alakult, majd a kutak, vízmű telep, a víztorony és az elosztó hálózat egy részének elkészülte után, ezek üzemeltetésére kezdte meg működését 1967-ben a Gyulai Fürdő, Víz és Csatornamű Vállalat. A 100-500 méter mély kutak fúrása 1964-ben indult és az igények növekedését követve az 1990-es évekig tartott. Az I. számú vízmű telepen 21 db, a II. számú telepen 13 db mélyfúrású kútból történik a víztermelés. Búvárszivattyúk nyomják a vizet a vízmű telepeken épült 1000 m'-es térszíni tárolókba, ahonnan átemelő szivattyúk továbbítják főnyomó vezetéken keresztül a 202 km hosszú elosztóhálózatba. Az I. számú telepen 2 db, a II. számú telepen 4 db 1000 m3-es medence épült. Fertőtlenítésen kívül más vízkezelés nem működik. A hálózati nyomást a termelés - fogyasztás kiegyenlítését Gyulán 1000 m3-es, a városhoz kap162
