Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően ugyancsak lágy indító egységgel oldották meg. A rendszert URH- és PLC alapú folyamat irányítás szabályozza. A 13 ezer m3/nap kapacitású vízmű kihasználtsága az 1990-es években erősen csökkent, csak csúcsban éri el a 7000 m3/nap értéket. A mélyfúrású kutak vízminősége nem kíván meg vízkezelési eljárást, bár a megszigorított határérték betartása miatt az arzén eltávolítására a jövőben szükség lesz. A város térségéhez tartozó települések vízminőségi problémáit a regionális vízminőség kezelési program keretén belül szintén kezelni kell. Csongrád A Tisza partján épült és a folyó által két oldalról is határolt város ellátását hosszú évtizedeken keresztül artézi kutak biztosították. Az 1950-es években több mint 50 db 200-500 méter mélységű, pozitív 7-8 méter térszín feletti nyomású, szabad kifolyású kút üzemelt. A kutak műszaki kivitelezését jellemzi, hogy napjainkban is 4 db kút szerves része a város vízellátó rendszerének. A kutak környezetében lévő utcák lakosai kúttársaságokat alakítottak és gravitációs vízvezetékkel, házi csatlakozásokkal látták el a társaságok tagjait. Az iparosodás és a magasabb komfort igény kielégítése céljából a közműves vízellátó rendszer kiépítése az 1960-as évek második felében kezdődött meg. Ekkor elsősorban a város központi utcáiban és ezekhez csatlakozó utcákban, és a város egyes területeinek főbb utcáiban fektették le az elosztó és gerincvezetékeket Az így kialakított hálózat az első időszakban 3 meglévő kút bekapcsolásával, hidroforos üzemben működött, majd megépült az 1000 m3-es vasbeton víztorony. A külső városrészekben túlnyomórészt továbbra is az artézi kutakhoz kapcsolt vízelvezető rendszerek maradtak üzemben. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején a kutak üzemi vízszintje olyan mértékben csökkent, hogy a gravitációs vízellátás területén egyes utcák lakosai hirtelen vízellátás nélkül maradtak. Ekkor került sor a Csongrád megyei Víz és Csatornamű beruházása keretében a város teljes területére kiterjedő közműves ellátás kiépítésére, melyben a lakosok társadalmi munkával vettek részt. A növekvő fogyasztás kielégítésére a korábban üzemelő 3 kút termelését megtartva folyamatos fejlesztéssel 2 vízmű telep épült 5 db új kúttal és 1000 m3-es térszíni tárolóval. Ismét üzembe helyeztek 1 db korábban gravitációsan üzemelő artézi kutat is. A kiépített vízmű kapacitása 11 ezer m3/nap, napjainkban azonban az igény csupán 2-3000 m3/nap, nyári időszakban 1-2 hét időtartamra alakul ki esetenként 5000-6000 m3/napos csúcsfogyasztás. A jelentős fogyasztás csökkenésnek az oka az, hogy a városban működő nagy ipari üzemek megszűntek, a kialakult vízdíj megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A 128 km hosszú hálózatot 6 víztermelő telep 9 kútja táplálja, a rendszert számítógép vezérlésű automatika irányítja. Az ivóvíz minősége nem kifogásolt, kezelés nem épült ki, bár a vas és metán tartalom határérték körüli. Az új vízminőségi normák alapján szükséges a vízminőség javítását szolgáló fejlesztés. Csongrád városhoz tartozik a teljesen önálló településszerkezetben épült Bokros városrész is. A településrész önálló vízellátórendszerrel üzemel, 2 db mélyfúrású kút és 1 db hidroglóbusz biztosítja a vízellátást. A városnak így minden utcájában biztosított a közműves ivóvízellátás a város közeli tanyák, zártkerti ingatlanok jelentős része is csatlakozott az ivóvízellátó rendszerhez. Kiskőrös A város közműves vízellátásának lendületes fejlesztése a növekvő vízigények kielégítése érdekében az 1960-as években indult meg. Újabb két mélyfúrású kút, 2 x 100 m3-es térszíni medence, új vízmű gépház készült, a hálózat hossza is több km-rel bővült és 1969-ben üzembe állt a 200 m3-es vasbeton víztorony. A nem mindenütt megfelelő mérettel épített elosztó hálózat csúcsidőszakban nem tudta az igénye159 Az 1000 in'-es vasbeton víztorony Csongrádon
