Bertók László - Bulkai Pál - Fejér László - Koltay József: Az ivóvíz honfoglalása. A közműves ivóvízellátás fejlődése Magyarországon a római kortól napjainkig. (MAVÍZ, Budapest, 2006)
Bulkai Pál, dr. Bukta Endre, dr. Dóka Klára, dr. Filotás Ildikó, Karácsonyi Sándor, dr. Koltay József, Kömyei László, Perecsi Ferenc, Péter Gábor, dr. Schiefner Kálmán: Vízellátás fejlődése a második világháborút követően - XX. A vízellátás erőteljes fejlődésének időszaka (1960-1990 között)
Vízellátás fejlődése a második világháborút követően A Bencések utcai ikerraedence és nyomásfokozó gépház bejárata 1978-ban, amikor a már üzemelő Alsózsolcai vízmű és a keleti (Hernád-menti) csúcs vízmű vízbázisai, termelőtelepei az OVH és Miskolc Megyei Jogú Város Tanácsának megállapodása alapján az - 1970-ben alapított - Eszakmag- yarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat kezelésébe kerültek. A megállapodás szerint az építés alatt A Mivíz Rt. központi épülete álló Hernád-menti Vízmű II. ütem és a Sajólád-Böcsi Vízmű beruházásai, valamint a város távlati ivóvízigényének kielégítése az OVH feladata lett. A borsodi iparvidék fejlődése, a vízigények növekedése a térség vízellátásának fokozott ütemben való fejlesztését követelte meg. A helyi vízbázisok nem tudták fedezni a települések növekvő vízszükségletét, ezért regionális ellátás kiépítésére volt szükség. A rendszer kiépítése az 1950-es évek második felében indult meg és a 1960-1970-es években a teljes körű ellátás érdekében lépcsőzetesen folytatódott. A Borsodi Regionális Vízmű rendszerének kiépítését külön fejezet tárgyalja. A vízellátás-csatornázás közigazgatási feltételei az elmúlt évtizedekben elosztási elveken alapultak, melyek a '80-as évek végétől fokozatosan piaci irányba változtak. Megszűnt a lakossági vízdíjak állami támogatása, a fejlesztésekre egyre inkább csak a vízdíj bevételekből lehetett forrást teremteni. A gazdasági környezet megváltozása kihívást jelentett a vállalat számára is, mely szükségessé tette a tevékenység és a szervezeti működési rendszer korszerűsítésének felgyorsítását. A korábban tanácsi irányítás alatt álló, állami tulajdonban lévő vállalat vagyona 1993-ban a városi Önkormányzat tulajdonába került. A tulajdonos döntése alapján a vállalat 1995. április 1-jével MIVÍZ Miskolci Vízmű Részvénytársasággá alakult. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének döntése nyomán született cégbírósági határozat alapján a MIVÍZ Rt. 2005. augusztus 1-jén szétvált a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. (MIVÍZ Kft.) mint üzemeltető, és a VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (VFV Miskolc Zrt.) szervezetekre. Ózd vízmüvének fejlesztése A városnak a kohászati üzemekhez kapcsolódó vízellátása az 1950-es, 1960-as években is fennmaradt. Az 1950-es évek második felében a kohászat fejlődése a település lakosságának jelentős növekedését is eredményezte. Ekkor kezdődött meg a bolyoki lakótelep építése és tovább épültek a kohászati üzem környezetében a szolgálati lakások. Ezek ellátása a vízszolgáltatás fejlesztését is szükségessé tette. Az első időszakban a város területén próbáltak újabb kutakat bekapcsolni, de a csekély vízmennyiséget adó helyi vízbázisok azonban nem voltak képesek az igények kielégítésére.135 így került sor a "hétesi" szűrőmű kiépítésére, mely a kohászatnak külön csővezetéken beszállított nyers Sajó-vízből derítéssel, szűréssel termelt ivóvizet. A várost ellátó rendszerbe kapcsolták a putnoki (7 db) és a bánrévei (3 db) kutakat, továbbá felújításra került a Sajó parti kútsor (20 db) is. 225
