Bertók László (szerk.): Víztornyok Magyarországon (MAVÍZ, Budapest, 2007)

Érsekvadkert, Nagykálló, Tyukod

pusztán kiható félben lévő alföldi szélmalom jellegzetes épületformáját töltötte meg új tartalommal. Ezzel a törekvéssel az ismeretlen tervező példát mutatott arra, hogy miként lehet a vidék építészeti hagyományait tovább éltetni egy közműben. A klinkertégla burkolatú épület célszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a víztorony hagyományos térszükségletén felül egyéb mezőgazdasági igény kielégítésére is alkalmas, például magtároló elhelyezésére a víztartály alatti szinteken. Építészetileg szinte megegyező víztornyokat találhatunk még Velencén, Szécsény- ben, Cegléden, Érden, Csesztregen, valamint Füzesabonyban is.

which were almost dying out on the Hungarian 'puszta'. With this ambition, the architect demonstrated an interesting example of the revival of traditional countryside architecture and the application of it in public utilities. One of the practical curiosities of this blue-brick coated tower is that as well as being a conventional water tower, it is also suitable for agricultural purposes, e.g. placing a seed-container on the lower levels of the tower, under the cistern. Architecturally almost identical water-towers can be found in Velence, Szécsény, Cegléd, Érd, Csesztreg and in Füzesabony, as well.

37