Bertók László (szerk.): Víztornyok Magyarországon (MAVÍZ, Budapest, 2007)

Pacsa és Dunaújváros, Római körút

majd a csúsztatott zsalus módon előállított toronytörzs mentén csőrlővel felvonják, rögzítik, végül a helyszínen betonozzák. Erre példa a pacsai víztorony Észak-Zalában.

A nagyobb térfogatú és magasabb víztornyok esetében más megoldást kellett találni. Az Emelka márkanevű hidraulikus emelőberendezéssel lehetővé vált egy max. 750 t tömegű kehely emelése. A hengeres bordázott toronytörzs kivitelezése után terepszinten készítették el a víztartályt. Ekkor az Emelka-rendszerrel lassan felemelték a kelyhet a helyére, ahol monolit kapcsolattal a toronytörzshöz rögzítették. Az 1965-ben szabadalmaztatott Emelka-eljárással Magyar- országon 10 db 600, 1000, ill. 2000 m3-es víztornyot építettek, köztük a dunaújvárosit.

frame on the ground, hoist it up the side of the tower base created by using a gliding formwork technology, then fix it into place. One example of this is the Pacsa water tower in North-Zala. In the case of higher water towers with bigger tank volumes another solution had to be found. With Emelka brand named hydraulic jack equipment a max. 750 ton tank could be lifted. After the completion of the cylindrical, ribbed tower body, the tank was built on the ground. Then it was slowly lifted into its place using the Emelka-system, where it was fastened to the tower body. In Hungary, using the Emelka method patented in 1965, ten 600 m3, 1000 m‘ and 2000 m3 water towers were built, among them the water tower in Dunaújváros.

143