Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

II. A VÍZÜGYI SZERVEZET MEGOSZTÁSÁNAK KORSZAKA (1951-1953) - 1. A vízügyi szervezet megosztásának folyamata 1951-ben

szervezett árvizvédelmi és folyamszabályozási főosztálya ügykörébe kerültek.

A vízgazdálkodási ügykörök szabályozásáról szóló rendelet szerint a vizügyi-müszaki feladatkör a vízellátást és

csatornázást illetően a Belügyminisztérium, a vízerőművek tekintetében az akkoriBánya- és Energiaügyi Minisztérium', az i- pari vízellátás és szennyvízelvezetés az üzemek szerint illetékes öt gazdasági minisztérium ügykörébe került. A mezőgazdasági vízgazdálkodás, másfelől a folyamszabályozás és az ár- vízvédelem, valamint a hajóutak, továbbá a Vizrajzi Intézet, az Árvizvédelmi Készenléti Szervezet és a Vizierőmü Beruházási Vállalat felügyelete - az ismertetett korábbi rendelkezések fenntartásával - a Földművelésügyi, illetőleg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hatáskörében maradtak.

Talán a szakmai feladatkörök megosztásánál is súlyosabb kihatása volt a vízügy egységére annak a rendelkezésnek,amely a főhatósági szakfelügyeletet és a másodfokú államigazgatási hatósági hatáskört is teljesen felosztotta a tárcák között, a feladatkörök megoszlásának megfelelő tartalommal.

Ez a rendelet említi egyébként első Ízben, hogy a vízgazdálkodási műszaki ügyek közül a helyi jellegüeknek a helyi tanácsok ügykörébe utalásáról a kormány külön fog rendelkezni. Ez azonban sem akkor, sem később nem történt meg, csupán 1953-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóság megalakulásakor találkozunk először a helyi vízügyi feladatokról szóló rendelkezéssel.

Az OVH megszűnése és a vízügyi feladatkör teljes szétosztása következtében természetesen megszűnt a vízgazdálkodás egységes országos irányítása is. Ennek hiányát a vízgazdálkodási ügykörök szabályozásáról szóló kormányrendelet is érezte és ezen az Országos Vízgazdálkodási Tanács átszervezésével kívánt segiteni. A vízgazdálkodás országos irányelveinek ki38