Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)
II. A VÍZÜGYI SZERVEZET MEGOSZTÁSÁNAK KORSZAKA (1951-1953) - 1. A vízügyi szervezet megosztásának folyamata 1951-ben
zés és a mezőgazdasági célú víztározás, vagyis az összes un. kultúrmérnöki munkák - 195.1. február 18-án az FM felügyeleti hatáskörébe kerültek át. A "mezőgazdasági vizügyek helyes vitelére" a Népgazdasági Tanács határozata elrendelte, hogy az FM február végéig szérvezze meg az OVH körzetek és az öntöző vállalatok mélyépítési munkájának egységes vállalatositásával a Mezőgazdasági Vizi Épitő Vállalatot, a ma is működő VI2ÉP jogelődjét. Ugyanezen határozat alapján került sor egy Mezőgazdasági Vizüqyi Tervező Iroda szervezésére is, mely később, 1953- ban a mai VIZITERV megalakulásakor ebbe olvadt be. Ezzel megkezdődött a vizügy 1953 végéig tartó megosztottságának korszaka. 36 1. A VÍZÜGYI SZERVEZET MEGOSZTÁSÁNAK FOLYAMATA 1951-BEN A vízügyi feladatkörnek ez az újabb - mostmár az egész vízgazdálkodási feladategységet alapjaiban érintő - megosztása a vizügy szervezeti egységének megbontásával is járt.A központi szerv, az OVH formailag ugyan még megmaradt és a KPM felügyelete alatt végezte a folyamszabályozásii az árvizvédelmi és a mezőgazdasággal össze nem függő egyéb vizgazdálkodási műszaki feladatok ellátását, illetőleg irányítását, de országos hatáskörű szerv mivoltában immár teljesen súlytalanul, gyakorlatilag mint KPM főosztály (annak ellenére, hogy a megosztás ezúttal még nem érintette önálló jogi személyiségét) . A területi vizügyi szervezet azonban - a vizügyi feladatkör megosztásának megfelelően - már két csoportra oszlott és ezek a felügyelet szempontjából is elváltak egymástól. A vizgazdálkodási körzetek folyamszabályozási csoportjából árvizvédelmi _____és f olyamszabályozási hivatalok, a kultúrmérnöki csoportjából pedig kultúrmérnöki és belvizrendezési hivatalok alakultak, az