Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 5. Az első egységes vízügyi szervezet korszakának értékelése

lügyelet korlátozta az ágazati hatályú döntési jogot és felelősséget, az elnöknek nem volt saját kormányelőterjesztési joga, nem képviselte az "ágazatot” a kormány előtt;- a megosztott felügyelet és a korlátozott hatáskör miatt a hivatal ügyintézése nehézkes volt, állandó vitákat támasztott, ami mind a kezdeményezést, mind a felelősséget csökkentette; a tárcaközi problémák megoldhatatlansága miatt az egyes tárcák egyre inkább ügykörükbe igényelték az egyes vizgazdálkodási feladatköröket1, ami végül is a vizügyi egység teljes felbomlásához vezetett;- végül valamennyi vizügyi feladat államosítása és egységbe szervezése megteremtette ugyan a vizgazdálkodás egységét és fejlesztésének kiinduló alapjait a jelentős közérdekű feladatok ellátását illetően, ugyanakkor helytelen volt minden vizügyi feladatot közvetlenül központi állami feladattá tenni és a társadalmi erőket a vizügyi teendők kezdeményezéséből és végrehajtásából kihagyni.

E kétségtelen hiányosságok, szervezeti és működési fogyatékosságok ellenére az első egységes vízügyi szervezet előnyei és eredményei nyilvánvalóak:

az államosítással bekövetkezett szervezés a vizügyi szolgálat több évtizedes célkitűzését váltotta valóra: egyetlen

szervezetben egyesitette az összes vizügyi feladatot, szinte a mai értelemben vett vizgazdálkodás fogalmával megegyező körben, - megteremtette ennek egységes központi szakmai irányitó szervét és megvetette centralizált igazgatási-műszaki ügyintézésének alapjait;- bár a vizügy ekkor még nem alakult különálló államigazgatási ágazattá, decentralizált területi szervezete az államigazgatás rendszerén belül már ekkor egységes alá- és fölé- rendeltségü szervezet-rendszert alkotott, folytatva a vizügyi szolgálat több évtizedes hagyományait;

31