Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

I. A vízügyek államosítása és az első egységes vízügyi szervezet kialakulása (1945-1951) - 4. Az egyes vízügyi szakfeladatok fontosabb szabályai 1948-1951 között

A földművelésügyi igazgatás körébe átkerült mezőgazdasági vizgazdálkodási ügyekkel kapcsolatban az OVH továbbra is megtartotta azonban a vizgazdálkodási jogkört az öntözés céljára rendelkezésre álló vizmennyiség meghatározására, valamint az öntözés műszaki lehetőségeinek feltárására, továbbá valamennyi vizjogi engedélyezési hatáskör továbbra is az OVH-nál maradt. A mezőgazdasági vizhasználatok vizjogi engedélyezése tehát ezt követően is az OVH, illetőleg a vizgazdálkodási körzetek feladatkörébe tartozott.

Hz a szervezetistruktura alkotta a felszabadulás utáni államosított vizügyi szervezet életének második - a KPM felügyelete alatt folytatódó és az egységes vizügyi szervezet megosztásáig terjedő - szakaszát.

4. AZ EGYES VÍZÜGYI SZAKFELADATOK FONTOSABB SZABÁLYAI 1948-1951 KÖZÖTT

Kétségkívül az egységes vizügyi szervezet erőfeszítéseinek kell elismerni, hogy a vizügyi igazgatás - a vizgazdálkodás - egyes szakterületein, szakágazataiban már e rövid lélegzetű kezdeti időszakban is számos jelentős, nem egyszer e- lőremutató és a későbbi vizügyi jogintézményeink előfutáraként tekinthető szabályozás jött létre.

A háborút közvetlenül követő időszak fentebb emlitett rendkívüli intézkedései nyomán már 1946 februárjában létrejött az árviz- és belvizvédelmi munkálatok egysége. Minden idevágó feladat a vizügyi-müszaki hivatalok és a vizitársulatok, majd az államosítást követően az OVH és szervei hatáskörébe került. Az államosítási jogszabály által létesített és az OVH kötélé27