Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)

BEVEZETÉS

tételét jelző évszám. Másrészt a szervezet és a jogi szabályozás a vízgazdálkodási feladatkörön belül az a két tényező, a- mely legáltalánosabban tükrözi a vízgazdálkodás valamennyi

részterületének eseményeit, mutatja meg azok jelentős égét.Ezek adnak a fejlődésben legbiztosabban eligazító történeti határpontokat és ezek választanak el korszakokat', mert hiszen a közfeladat végrehajtásának minden újabb mozzanata a két tényezőből hajt ki, ezekhez tapad.

Az államigazgatási szervezet és jog kategóriái közelebbről, analitikusan szemlélve három témakört foglalnak magukba:- a vízgazdálkodási közfeladat-kört, az államigazgatási, társadalom-gazdasági tevékenység egyik sajátos tárgyú és mód- szerü önálló szektorának belső fejlődési folyamatát,- a vízgazdálkodási feladatot ellátó organizációt, a vízügyi és egyéb vízgazdálkodási intézmények kialakulását, életfázisait, működését és konkrét feladatkörét-, tehát az illetékes állami szféra külső történetét, végül- az állami szervezeten kívülálló érdekeltek vízgazdálkodási viszonyait, illetőleg az azokat szabályozó vizjog történetét.

A vízgazdálkodási közfeladatnak a tartalom és forma történeti kapcsolatában levő említett elemei közül a meghatározó a tartalmi elem: a vízgazdálkodási feladat-kör. Vele kölcsönhatásban alakul a forma: a szervezet és a jogi szabályozás, amiben és ami által megvalósul, hat a tartalom. A vízügy történetének periodizálásához azonban ezek egyike sem ad egységes

szempontot, önmagában ui. mindegyik relative önálló területként fogható fel, amelynek saját célkitűzései, összefüggései és e- redményei vannak, s igy külön történeti vonalai is állapíthatók meg.

13