Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat fejlődése 1945-1973 (VMGT 61. VIZDOK, 1974)
III. A KORSZERŰ VÍZGAZDÁLKODÁS SZERVEZETE (1953-1973) - 5. A vízgazdálkodási ágazat 1970 után
A vízügyi szervezet kiépítése 1970-re lényegében befejeződött, s csupán néhány, az 1966-ban megindult folyamatot - az előző fél évtizedben kialakult elvek szellemében - lezáró szervezésre került még sor; igy két újabb regionális vízgazdálkodási vállalat alakult (Szolnok székhellyel és -.a meglévő regionális vizmüvállalat átszervezésével - Vácott ), valamint egy területi vízügyi tervező vállalat jött létre (ugyancsak Szolnokon). Az UNDP/WHO és Magyarország közötti megállapodás alapján, hazai vízminőségi mintaterületek kialakítására és az ezzel kapcsolatos project ügyeinek igazgatására OVH Vizminő- séqszabályozási Mintaterületek Project Irodája alakult, Budapest székhellyel. E vizsgálódásunkat záró időszak elején, 1971-ben került sor - a helyi vízügyi feladatok korszerű megszervezésének záróaktusaként - a vízügyi igazgatóságok belső szervezetét megállapító és a feladatkörük ellátására (ügyrendjükre) vonatkozó főhatósági irányelvek kiadására, amelyek kialakítása már 1969-től napirenden volt, de véglegesítésüket az 1970. évi Ti- sza-völgyi árvíz - mint említettük - elodázta. A vízügyi igazgatás kezdeteitől, sőt a felszabadulást megelőző korszakban számoritartott előzményeinek idejében sem volt soha kétséges az a felismerés, hogy a területi vízügyi szakigazgatási szervek feladataikat csakis akkor tudják hatékonyan, ütőképesen ellátni, ha - vizföldrajzi működési területük speciális kialakítása mellett - saját megvalósító szervezettel, gazdasági apparátussal is rendelkeznek. Ez számukra és a vizügyi szolgálat számára nélkülözhetetlen, részint a kezelésükbe tartozó vízfolyások és vizilétesitmények fenntartása, részben pedig az árvíz- és belyizvédekezési feladataik ellátására azonnal kész, mozgatható, jól begyakorolt, összedolgozó, szakismeretekkel rendelkező állandó osztagok kialakítása végett. Természetesen ezt az egyébként is jelentős termelő126