Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat szervezete. (VMGT 53. VIZDOK, 1974)
Mellékletek
Működést vonalai a) folyószabályozási: A Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni Dunaág 122 km, a Rába a sárvári vasúti hídtól (a 29/1972. (V.É. 24.) OVH utasítás szerint módosított szöveg) a torkolatig 85 km hosszban, továbbá a Marcalnak Ujmalomsok alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban. b) árvízvédelmi A Duna-jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, kivéve Győr és Esztergom saját szervezettel védekező városok védvonalaiba Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és balparti csatornák, valamint az Összekötő csatorna jobb- és balparti töltései, a Kisduna jobb- és balparti töltései, a Rábca jobb- és balparti töltései Bősárkány, illetőleg Rábcakapi és Győr között, a Répce-árapasztó kétoldali töltései, a Rába jobb-és balparti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal jobb- és balparti védvonalai mórichida és a torkolat között, x) i A vízügyről szóló 1964:IV. törv tárgyában kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rend. 885-a folytán Esztergom és Győr nem saját szervezettel védekező város. Védvonalaik a vízügyi igazgatóság kezelésébe tartoznak- 78 Csánig Csonge Felsöpáty Jákfa Kenyéri Nick Ostífyasszonyfa Pápoc Rábapatv Répcelak L'raiujfalu községek területe . Vas megyéből:* x) Rábasömjén és Sitke községek területét a Nyugatdunántuli Vízügyi Igazgatósághoz csatolta a 29/1972. (V. É. 24.) OVH utasítás. 4. Veszprém megyéből: Kemenesszentpéfer Vár ke szó községek területe. 5. Fejér megyéből: Pusztavám község területe.
