Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat szervezete. (VMGT 53. VIZDOK, 1974)

BEVEZETÉS - III. A vízügyi szervezet fejlődésének főbb vonásai

vállalat), a sokrétű és szélesen terített területi vízgazdálkodási igények jobb, differenciáltabb kielégítésére pedig egy ujtipusu vízügyi vállalati forma jön létre, a regionális vízgazdálkodási vállalat, amely széles vízgazdálkodási profil mellett vízmű- és csatornamű-szolgáltatást is ellát.

Végül a vizügyi szolgálat fejlődésének - ez ideig - utolsó szakaszában módosul a vizügyi igazgatás területi szerveinek, a vizügyi igazgatóságoknak a szervezete is (1971). Feladatkörük és államigazgatási jogállásuk változatlanul hagyása mellett, a változás lényege részben a vállalati formában jobban ellátható termelő-szolgáltató tevékenységnek a működési körükből való leválasztása és vállalati keretekbe - az uj regionális vállalatokhoz való - utalása, részben pedig az igazgatóságokon belül a szakigazgatási (hatósági), tehát államigazgatási és a gazdasági (termelő, szolgáltató) funkciók határozottabb, szervezetszerü különválasztása. Ennek az utóbbi célnak jegyében alakult ki - egyik szervezeti egységükként - az egységes Területi Vizügyi Felügyelet, amely minden területi vizügyi közhatalmi funkció egyesítése mellett szakágazati teendőket is ellát. Ezzel párhuzamos a többi szakágazati szervezeti egységnek és a gazdálkodást végző szervezeti egységeknek egymástól következetesen elkülönített, a vízgazdálkodási szakfeladatok szerkezetéhez jobban igazodó, elvileg megalkotott csoportositása.

A vizügyi szervezet egyes szerveinek - a vizügyi szerveknek - a továbbiakban következő áttekintése az 1973, december végi állapot szerint e nagyvonalakban vázolt fejlődés ez idő szerinti végső fázisát tükrözi.x)

x) ,,

'Az említett időpont után bekövetkezett néhány változást a kézirat nyomdába adásáig, 1974. február 28-ig, az anyagon átvezettük.- 19 -