Bényei Zoltán: A vízügyi szolgálat szervezete. (VMGT 53. VIZDOK, 1974)

BEVEZETÉS - III. A vízügyi szervezet fejlődésének főbb vonásai

- a feladat és fünkció specialitásának és komplexitásának megfelelő munka- megosztás alkalmazásával differenciálódik a különböző funkcionalitású - államigazgatási, vállalati és intézményi - szerv-tipusokra.

Ezek a szervek működésűk anyagi alapjait tekintve részint költségvetést típusúak, éspedig vagy bruttó rendszerűek (kiadásaikat költségvetési előirányzatukból fedezik, bevételeiket az államnak befizetik), vagy folyószámlás költségvetési szervek (kiadásaikat bevételeikből fedezik, s a kűlönbözetet vagy befizetik vagy a költségvetésből megkapják), részint pedig vállalati gazdálkodású szervezetek.

Működési terület szempontjából - ami részben az alá- és fölérendeltséggel, valamint a mellérendeltséggel is találkozik - a vízügyi szervek: központi, országos működési körű vagy területi (regionális) szervezetek.

Ezeknek a szervezeti és működési (funkcionális)t szempontoknak a megfelelő együttes alkalmazásával avizügyi szervezetet alkotó szervek az alábbi rendszerben tekinthetők át, s ebben a rendszerben tekintjük át azokat a következőkben is: I. Államigazgatási szerven:

1. központi szerv: irányitó főhatóság

2. országos működési körű vízügyi szervek

3. területi vízügyi szakigazgatási szervek.

n. Vállalatgazdálkodási szervek:

1. az OVH közvetlen felügyelete alá tartozó vizügyi vállalatok

2. a Vízgazdálkodási Tröszt és a keretébe tartozó vizügyi vállalatok.

m. Intézményi jellegű szervek:

1. vizügyi intézet és irodák

2. egyéb folyószámlás gazdálkodású költségvetési szervek.

(2. és 3, melléklet).

III.

A VÍZÜGYI SZERVEZET FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB VONÁSAI

A vizügyi szolgálat nagymultu, feladataihoz hagyományosan nagy rugalmassággal alkalmazkodó, céltudatosan és szinte folyamatosan fejlődő ágazat, ezért mai szervezete is csak az egész organizmus kialakulásának főbb tendenciáit szem előtt tartva, történetének fontosabb szakaszait áttekintve érthető és ismerhető meg igazán.

A múlt század hetvenes éveitől számítható kezdetek óta - tehát éppen egy évszázada - a vízügyi szervezet több-kevesebb jogfolytonossággal szolgálja a vízgazdálkodás állami célkitűzéseit. Ez az államigazgatásunkban szinte páratlan folytonosság egyfelől a szolgálat céljainak határozott felismerésében és gyors kitűzésében leli magyarázatát, másrészt a céllal támasztott követelményekhez és a körülményekhez egyaránt rugalmas alkalmazkodási képességének tudható be. A szolgálat már a felszabadulás előtt is viszonylag elkülönült, önálló működési körrel bíró szolgálati ág volt - bár ekkor mégj a földművelésügyi igazgatás keretében -, és feladatai már ebben az időben sem merültek ki csupán szakigazgatási (közhatalmi) Jogkör gyakorlásában, hanem a legkülönfélébb vízügyi-műszaki cél - kitűzések saját szervezettel való megvalósítására, az „önellátásra" is mindig felkészült volt.- 16 -