Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
r : Most már csak azon dolgoznak, hogyan gáncsolhatnák el ezt a kellemetlen embert, aki mindenképpen több és más, mint a többiek. És elsősorban magyar ! Az, hogy a vezetése alatt álló háromszögelési és felvételi munkálatokkal 1827 végére már Eszékig jutottak [112], mit sem számít. Minderről Huszár Mátyás, az egyenes és puritán ember, mit sem sejt. O a főigazgatóságnál és a Helytartótanácsnál levő feletteseiben még mindig csak a jó kartársat és barátot sejti. Ebben a bizakodó hitben terjeszti fel 1828. febr. 23-án életének egyik nagyszerű alkotását, egy szintezőműszer rajzát és leírását a főigazgatósághoz. Utasítást is mellékelt hozzá a bécsi Voigtlánder- cég számára arra vonatkozóan, hogyan kivitelezzék az új műszert. Kérte, hogy a műszert 1828. szeptember 7-éig feltétlenül készíttessék el, hogy a Duna szintezésénél már használatba vétethesse [113]. (E műszer ismertetését alább adjuk, a műszaki vonatkozások keretében.) Pár hónap múlva (június 10-én) Huszár újabb nagy jelentőségű újítást nyújt be : a Woltman-féle sebességmérőn végzett alapvető újításokat. Kérte, hogy ezt is csináltassa meg sürgősen a főigazgatóság, hogy a hidrometriai felvételnél már használatba vehessék [113]. A két nagy jelentőségű újításnak egy lett a sorsa : íróasztal mélyén felejtették őket, de néhány év múlva, amikor már Huszár megtört, beteg öregember, átadják a Voigtlánder-műhelynek és megcsináltatják mindkét kiváló műszert. A Voigtländer-cég 1840. évi árjegyzékében találkozunk velük [114]. Közben javasolja Huszár további „Geometrische Instrumente” beszerzését [115]. Ezen a kifejezésen teodolitot kell értenünk. A főigazgatósághoz intézett egyik levelében erről azt írja, hogy . . .az Instrumentum Goniometri- cummal (azaz teodolittal) tudományosan mérni ő tanította meg a hazai ifjúságot. A külpontossági elemek számítását és a külpontossági redukció alkalmazását ő vezette be [116]. Ez tökéletesen igaz is polgári és magyar vonatkozásban, mert ezen a vonalon csakis vízügyi mérnökök végeztek szabatosnak nevezhető geodéziai munkákat, egyébként pedig csakis az osztrák katonai mérnökök foglalkoztak hasonló feladatokkal hazánkban. A Huszár ellen kitervelt hajszát taktikailag kifogástalanul építették fel. Első lépésként megjelent a Helytartótanács dekrétuma arról, hogy a Körösök szabályozása a malmok miatt nem halasztható tovább. Megbízzák Huszár Mátyást, hogy a kir. biztossal egyetértésben dolgozzon ki utasítást a Körösök szabályozására [117]. 88 1.08. ábra Huszár Mátyás aláírása 1827-ből
