Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
több éven át személyes bejárások során szerzett tapasztalatai felhasználásával .elkészíti első tervezetét és első jelentését a Körösök szabályozásáról [83].^ Szintezési utasítását egyetlen betűnyi módosítás nélkül kötelező erővel elfogadják, ami természetes is, mivel nincsen Magyarországon még egy ember, aki jobban értene a szintezéshez, mint Huszár Mátyás. Ugyanekkor elrendelik, hogy a Körösök és a többi folyó szintezését azonnal kezdje meg. Ebből a célból 4 vadonatúj szintezőműszerrel látják el a kerületi mérnöki hivatalt, de kapnak egyéb ,,új, speciális mathematikai (= geodéziai) műszereket” is [84]. Ez év júliusában Bogovich Károly approb. mérnök kéri felvételét az Orsz. Építészeti Főigazgatósághoz. Pártfogója Vay Miklós kir. biztos, aki kísérőlevelében — az igazsághoz híven — írja, hogy csak a legjobbakat hallotta róla. Ez ideig Zsurk és Csap környékén dolgozott a Tiszánál. Főként sokat szintezett. Ezzel alább foglalkozunk részletesen [85]. A tavasz vége és a nyár eleje háromszögeléssel és a szintezés begyakorlásával telt el. Végre 1821 július végén Litzner és Melczel János mérnök a Szeged-Alsóváros-i róm. kát. plébánia-templomnál megkezdték a Körösök szintezését és aug. közepéig Tápén és Algyőn keresztül Hódmezővásárhelyig jutottak el. A hó második felében Schmidt és Bódogh is bekapcsolódott a szintezésbe. Kezdetéttvette az ellenőrző szintezés is, és már a szintezési törzskönyvek (Niveaux-Protocollok) másolását is megkezdték [86]. Mennél inkább kiteljesül a munka, annál inkább kiütköznek az Orsz. Építészeti Főigazgatóságon az előzetes irodai tervezés során elkövetett hibák. Huszár ezeket tapintatosan kijavítgal ja. Felterjesztéseiben világossá teszi, hogy a Lippa környéki Maros-szakaszt és a Békéscsaba és Békés közé eső Fehér-Körös közötti területet feltétlenül térképezni kell, mert különben nem lehet ezen a vidéken eredményes lecsapolást végezni [87]. Természetesen az újabb és újabb feladatok igen megnövelték a tennivalókat. Ezért Huszár, aki e tekintetben saját magával szemben is kíméletlen volt, beosztott mérnökeitől is megkívánta, hogy minden idejüket és minden gondolatukat csakis a munkafeladatnak szenteljék. Ez persze nem ment simán. Sok volt a fiatal mérnök a keze alatt. Ezek élni is szerettek volna, s meg-megugrottak a terepről. Emiatt majdnem mindegyik beosztottjával volt nézeteltérése. így legutóbb BódoghgsA is, akit mulatozásai miatt az Orsz. Építészeti Főigazgatósághoz és Vay Miklós kir. biztoshoz egyaránt feljelentett, kérvén azonnali eltávolítását, „mivel néha másfél napig is eliszogat Debretzenbe” [88], Az ügyben Vay Miklós válaszol a felháborodott Huszárnak [89 j. Inti, hogy legyen az ifjakhoz türelemmel, mert a jó mérnökökre igen nagy szükség van. Egyik, ez ügyben írt és 1822. dec. 11-én kelt levelében olvassuk az alábbiakat : „Nem mentem én Geometra Bódoghot ; az Urat pedig clitsérem azért, hogy hivataljába szorgalmatos, az Geometráknak a szolgálatba eshető fogyatkozásokat szorgalmatosán kitanulja és ezeket köteleségekre szorítja, — de — az elöljáróknak soha se kell elfelejtkezni arról, ha midőn ifjú subjectu- mok vágynak igazgatások alatt, és ámbátor ezt ezeknek mondani nem szükség, de mindég előttünk kell tartani azt, hogy az ifjú subjectumnak ugyan semmit se kell elnézni, de véghetetlenül többször kell nékiek megengedni hibájokat, mint a megállapodott idejű embernek. Ha az Urnák keze alá a Budai Aedilis Fő Directio mind 45—esztendőkben levő Geometrákat adott volna, bizonyosan nem bajlódott volna az 6 Bendefy: Szintezési munkálatok 81
