Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése
Már ősszel le is küldik a geodéziai felvételhez szükséges műszereket Budáról Gyulára [65]. A Helytartótanács a Körös-szabályozás kormánybiztosául Vay generálist nevezi ki [66]. Érdemes közelebbről is megnéznünk, milyen volt az a műszerigénylő lista, amelyet Huszár Mátyás 1818. május 12-én állított össze pesti tartózkodása alkalmával, a Körösök felvételéhez. (Szinte csakis teljesen új műszerekkel kezdhette munkáját.) \ 1 db pantográf ....................................................................... 360 ft 1 db 12"-es teodolithoz állvány ] (.n f) 1 db 54"-es teodolithoz állvány \ 1 db körzőkészlet .................................................................... 20 ft 2 db napernyő ........................................................................ 20 ft 2 db szögkitűző dioptra........................................................ 30 ft 1 2 db jegyzőkönyv.................................................................... 30 ft 2 db utazási páncélkassza ................................................... 28 ft 2 db szintezőműszer 1 távcsővel, 2 lencsével és állvánnyal, összecsukható lábakkal á 330.— ft............................... 660 ft 4 db éspedig mindegyik pár 2 db egymás mellé csomagolt szintezőléc, összerakható szintezőbotokkal és 4 db tárcsával á 126.— ft ...................................................... 252 ft Csoma golás, szállítás .............................................................. 20 ft Ö sszesen : 1451 ft [67]. Nagyon jellemző, hogy Huszár már 1818-ban két szintezőléccel végzi ,.szigorú” szintezését, amikor a több mint félszázaddal később kezdődő bécsi katonai szintezés 1873-ban még mindig csak egy lécet alkalmaz a szintezésnél, és ezt a munkamódszert még 1898-ban is tartotta ! * 1818 szeptemberében megkezdődött a felvételi munka. Beosztottjai: Vásárhelyi Pál, Schmidt György, Keller Ignác mérnökök és Pyrker József. Ez az utóbbi nem volt mérnök, és egyébként is igen haszontalan, ostoba és léha ember volt. Minden felettese, igazgatói és csoportvezetői egyaránt tiltakoztak még a gondolat ellen is, hogy Pyrker mellettük dolgozzék. Huszár is tiltakozott Pyrker alkalmaztatása ellen : a felvételi lapok kirajzolását elrontotta, a számításokba belehibáz, oklevelét nem tudja megszerezni [68]. Kamőczy Gábor és Tóth Antal kirendeltségvezetők igen tanulságos jelentéseket küldözgettek Pyrker tudatlanságáról. Az utóbbi írja :......nem tanult m eg papirost a mérőasztalra felragasztani... Kezébe adatván jó Scala és szirkalom, nem tudja a sectio lineákat, bár félnap izzad is bele... a mérőasztalra feltenni ... csak annyira sem tudott menni, hogy az asztal orientációjára szükséges Directiót a’ tornyokhoz calculálhatná, amihez pedig csak az úgy nevezett Regula kívántatik... ha készen ki is van már húzva a’ calculált Directio az asztalra,... az asztal hibás elfordítása ellen... neki a’ szemet is oda kell rajzolni a linea végihez, hogy el ne felejtse, merről és hova irányozzon... Ó nyilván vallja, hogy a legutolsó szakácskönyvet is többre becsüli Kaest- nerné\... ” [69] Az említett munka : Kaestner Abraham Gotthelf, Anfangsgründe der Angewandte Mathematik. Göttingen, im Verlag der Wittwe Vandenhoek, 74
