Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Függelék

E&‘* "

szakaszonkénti, illetőleg az egész vonalra eső értékei. A többi oszlopban foglalt értékek, mint pl. a mért nyers magasságkülönbség ,,oda”- és „visszatértéké ezúttal kevésbé érdekel bennünket, lényeges azonban még számunkra a nyers oda-vissza méréseredmény középértéke.

A számítás menete

a) A kiadványból kiírjuk az egész vonalra vonatkozó d1 magasságkülönbséget. Az új kiegyenlítésből kiszámítható a d[ értéke. A régiből kiírhatjuk

2 2

a 2v értékét, s ezek után 2V értéke a (3) összefüggés alapján kiszámítható, í í

(v — v')

Ezeknek az adatoknak birtokában képezhető a -———- állandó értéke.

b) Ugyanehhez az értékhez más módon is hozzájuthatunk. Számítsuk ki a dx — d[ különbséget, majd osszuk ezt T-vel. Az így nyert

(d1 — d[) _ (v — v')

T-vei, tekintettel az (1) összefüggésben foglaltakra.

c) A

(v — v') T

érték állandóként szerepel a továbbiakban. Beforgatjuk

a számológépbe ; és ahogy a kiadványban sorra következnek a bennünket érdeklő, máig is meglevő szakaszvégpontok, az ezekhez tartozó, s a kiadványból közvetlenül kiolvasható tv í2, . . . tn értékekkel fenti állandót sorra megszorozzuk. (A gépben semmit sem kell törölni, mert a tn értéke, ahogy a vonal kezdőpontjától a végpont felé haladunk, folytonosan növekvő érték, tehát a gépben kiadódó szorzat értéke is folytonosan növekszik.)

d) A c) szerint kapott szorzatot a kiadványból kivehető Mn értékből levonjuk és kész az eredmény. ,

(Tájékozás kedvéért megjegyezzük, hogy tömeges transzformáció esetén egy-egy pont transzformálására 2,5—3,0 perc szükséges.)

*

Hibalehetőségek kiküszöbölése végett célszerű, ha a szakaszvégpontok • transzformálása előtt megállapítjuk az alkalmazandó előjelek értelmét. Az összehasonlítást célszerű mindig úgy végezni, hogy a régi koordinátákat fogadjuk el hasonlító alapul; ebben az esetben, ha az új kiegyenlítésből származó koordináták magasabbak a régieknél, a különbség pozitív, ellenkező esetben negatív előjelű lesz.

Egy-egy vonalon belül a változások háromfélék lehetnek, és az előjelek is eszerint alakulnak.

1. Mindkét vonalvégpont magassága pozitív értelemben változott meg (F.2. ábra). Ebben az esetben a közbenső szakasz végpontok magassága is pozitív értelemben változó.

F. 2. ábra F. 3. ábra

706