Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
Utószó
nak, a talajtan kutatójának és a georaorfológusnak van múlhatatlanul szüksége ; enélkül korszerű, messze távlatokba tekintő mederrendezés el sem képzelhető. * Munkámat abban a reményben zárom le, hogy rövidesen módomban lesz folytatnom azt a magyarországi szabatos szintezésekre vonatkozó problémák összefoglalásával. A következő kötetben az 1920-tól napjainkig terjedő időszakot óhajtom áttekinteni. A tárgyalásra kerülő fejezetek tehát az alábbiak lesznek. A Háromszögelő Hivatal 1921 — 1944. évi, valamint az Országos Földméréstani Intézet, illetőleg újabb nevén a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat felsőgeodéziai osztályának 1950—1958. évi országos felsőrendű szintezési hálózata. — Az országos felsőrendű szintezés új főalappontjai. — Nemzetközi csatlakozások. A továbbiakban tüzetes vizsgálat tárgyává tesszük Trieszt és Nadap, azaz a trieszti középtengerszint és a jelenlegi nadapi alapszint viszonyát. Ezt követően pedig a nadapi alapszintnek a többi európai alapszinthez való viszonyát igyekszünk tisztázni. Ugyancsak itt adunk számot a közös európai szintezési főalappont problémájáról. Majd Budapestnek 1935—1936. évi, valamint Nagy-Budapestnek 1954-től kezdődően tartó szabatos szintezésével foglalkozunk. Itt szólunk részletesebben a Duna sempontjának a fővárosi, illetőleg az országos szabatos szintezési hálózatba történt beillesztéséről. Ezt vidéki városaink korszerű szintezési hálózatainak ismertetése követi. Részletesen foglalkozunk az országos egységes (nadapi) alapszint létrehozásának problémájával. Ennek kapcsán elsőnek az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság hatásköre alá tartozó vízügyi igazgatóságok szabatos szintezési hálózatával és a vízmércéink magasságának egységesítésére irányuló törekvésekkel óhajtunk foglalkozni. Majd bányaszintezéseink egységes alapszint-kérdésének vonatkozásait ismertetjük, különös tekintettel a karsztvízszintek megállapítására. Itt kerülnek megtárgyalásra a talajvízszintek magasság viszonyainak megállapításával kapcsolatos problémák is. A gyakorlati kérdéseket illetően végül a MÁV vonalainak szabatos szintezésével óhajtunk röviden foglalkozni. A tanulmányt a szabatos . szintezésekre vonatkozó magyarországi tudományos kutatások újabb eredményeinek ismertetésével zárjuk majd le. Budapest, 1956 június havában. Dr. Bendefy László 684 ■
