Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint
Ezek szerint mind a három trigonometrikus magasságmérés egynemű magasságokat eredményezett. Ha hibátlan mérések volnának, a magassági koordinátáknak legalább megközelítően egyezniük kellene a szintezésből származó, ortométeres magasságokkal. Hibásak, tehát nincs egyezés. Most már csak a hiba természetéről van szó. Gondos összevetésből kiviláglik, hogy a hibák nagyon szeszélyes természetűek, de általánosságban egy dologban megegyezők : többnyire a felszíni domborzati viszonyokhoz alkalmazkodnak. Ez pedig arra vall, hogy a régi trigonometrikus magasság- méréseket általánosságban súlyos refralccióhibák terhelik. A Marek-féle magassági hálózat a megelőzőkhöz képest sokkal megbízhatóbb ; ezt igazolja a Marek-íé\e görbék nyugodtabb jellegű vonalzása. Ennek ellenére ebben a hálózatban is — általánosságban — ^3,0—3,5 méteres eltérések követik egymást, vagyis a magassági hálózat egyes pontjai között egymáshoz képest 6 — 7 méter bizonytalanság valóban mutatkozik. Ebből következik, hogy régibb, (1944 előtti kiadású) topográfiai térképeinket tudományos célra csak a legnagyobb elővigyázattal és a legszigorúbb helyszíni ellenőrzéssel szabad használni. . IRODALOM 1. Bericht über die Verhandlungen der ... II. allgem. Conferenz der Europäischen Gradmcssung. Berlin 1867. — 142. 1. 2. Bericht über die Verhandlungen der . . . III. allgem. Conferenz der Europäischen Gradmessung. Berlin 1872. — 33—38. 1. . 3. Rümmer, A., Die Höhenmessungen bei der Militär-Mappierung. Mitth. des k. k. Militär.-Geogr. Inst. XVII. Bd, 87—99. 1. Wien 1897. 4. Steeb,Chr., Die Ausgleichung mehrfach gemessener Höhen bei der Militär-Mappierung. Uo. XIX. Bd. 41—77. 1. Wien 1899. 5. Peroutka, A., Topographische Aufnahme 1 : 10 000.—Uo. XXVIII. Bd. 58—68. 1. __ Wien 1908. 6. Kürzer, K., Altesund Neues von der Landesaufnahme. — Uo. XXXII. Bd. 119—152.1. Wien 1912. 7. Az eredeti okmány az Orsz. Geodéziai Levéltárban: Szintezés, 1. csomó, 1913. 8. Regőczi E., Felsőrendű háromszöghálózatok tervezése. Geod. Közi. XVI. évf. 135— 144. 1. Bp. 1940. 9. Regőczi E., At. Állami Földmérés felsőgeodéziai munkálatai. (Mérn. Továbbképző Int. kiadv. XVI. kt. 28. fűz.) Bp. 1942. 10. Homorádi L., Felsőgeodézia II. rész. (Egyetemi előadások) Bp. 1953. 11. Frank. O., Landesaufnahme und Kartographie. Mitth. des k. k. Militär-Geogr. Inst. XXIV. Bd. 49—74. 1. Wien 1904. 12. Frank, O., Das Gerippe in den Kriegskarten -— Uo. XXIV. Bd. 145—171.1. Wien 1900. 12/a. Schmarda, K. JLehrbuch der praktischen Messkunst. Wien 1874 Kocziczka, W., Praktische Anleitung zur militärischen Aufnahme . . . Wien 1870. Strejfleur, V., Die Oberflächen — Gestaltung und die Darstellungsweisen des Terrains. Wien 1878. 13. Prinz Oy., Magyar földrajz. I. kt. 65—83. 1. — Bp. 1936. 13/a. Frank, O., Landesaufnahme und Kartographie. Mitth. des k. k. Militär-Geogr. Inst. XXIV. Bd. 49—74. 1. Wien 1904. 14. Borbély A., A bécsi hadilevéltár menekülése és határtérképek készítése Budán Napóleon idejében. Térk. közi. IV. kt. 257. 1. — Bp. 1937. 14/a. Regőczi E., A pesti és győri alapvonalmérés. Geodézia és Kartográfia, 7. évf. 188 skk. Bp. 1955. 15. A volt Országos Vízgazdálkodási Hivatal (Mária Valéria utca 10. sz. alatti) épületének pinceraktárában, 1949. őszén a térképanyag megmentésére irányuló munkám közepette, a Vásárhelyi-féle munkarészek között egy csomó kevésbé összefüggő, ide vonatkozó háromszögelési munkarészt is találtam. Másolatok. Jelenleg az 679
