Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

12. Topográfiai térképeink magassági adatai és a nadapi alapszint

Ami a két régibb magassági hálózat közötti szintkülönbséget illeti (12.18. ábra), —3,5 m és +2,5 m között változik. A különbségek területi megoszlásában — az eddigiekhez hasonlóan — lehet némi szabályosságot találni: a különbségek és az általános morfológiai viszonyok között . A térkép- vázlaton (12.18. ábra) külön megjelöltük azokat az alappontokat, amelyeken földrajzi helymeghatározást is végeztek. Érdekes, hogy ezeknek magasságkülönbsége, három pont kivételével, +2,30 m körüli. A kivételt alkotó pontok átlagértéke pedig +2,40 m. #

Az e fejezetben tárgyalt probléma mind gyakorlati szemszögből, mind a tudomány mindennapi gyakorlati problémái oldaláról szemlélve, nem kis fontosságú.

Hogy végső állásfoglalásunkat annál biztosabban kialakíthassuk, megszerkesztettük az 12.19. és 12.20. ábrán látható meridián, illetőleg paralel körök menti metszeteket, és ezeken feltüntettük az egyes metszetek mentén jelentkező különbségeket. Téves értelmezések elkerülése végett röviden összefoglaljuk, hogyan jutottunk ezekhez az ábrákhoz.

Mindkét ábrán feltüntettük a topográfiai metszetet. A többi görbe az Állandó Kataszter 1853—1856. évi, a Stabiles Netz 1858—1860. évi, illetőleg a Marek—Hofmann-féle 1870—1896. évi trigonometrikus magasságmérés, illetőleg az 1921 — 1954. évi országos felsőrendű szintezések közti különbséget érzékelteti.

Az 12.13. és 12.15—12.18. ábrákon bemutatott görbék úgy keletkeztek, hogy a szóban forgó munkálatok megmaradt eredeti pontjegyzékeiben bécsi öl-rendszerben található magasságokat méter-rendszerbe számítottuk át, majd képeztük pontonként a trigonometrikus, illetőleg a szintezett magasság közti különbséget. Ezeket a különbségeket vittük pontonként térképre, majd az interpolált kerek értékeket görbékkel kötöttük össsze. (A kirívó helyi hibákat nem vettük figyelembe.)

A továbbiakban az 12.13., 12.15. és 12.20. ábrán a meridián és a paralel köröknek és a fentebb leírt kerek különbségérték-görbéknek metszéspontjait raktuk fel a Homoródi-féle metszetekre. (Ahol szükségesnek mutatkozott, a terep metszetrajzát megfelelően kiegészítettük.) Rajzilag ismét a trigonometrikus és a szintezett magassági koordináták különbségét raktuk fel úgy, hogy a vízszintes ordináta-tengelytől felfele a pozitív, lefele a negatív eltéréseket tüntettük fel. ■

Ismeretes, hogy a felsőrendű szintezésből származó, tengerszintre vonatkoztatott magasságok magára a középtengerszinttel definiált geoidra, a trigonometrikus magasságok pedig az alapfelületül választott ellipszoidra vonatkoznak. Ebből az következik, hogy a szintezett, illetőleg a trigonometrikus magasságok között kell eltérésnek lennie. Szabatos méréseredmények birtokában a szóban forgó eltéréseknek bizonyos szabályosságot kell mutatniuk. Ezt azonban esetünkben nem várhatjuk [76].

Nem említi Marek a „Technische Anleitung”-ban [77], s a fennmaradt munkarészekben sem találjuk nyomát annak, mintha a Marek-féle magassági hálózat ellipszoidikus javítást kapott volna. De ennek még csak a lehetősége sem nagyon volt meg, mivel abban az időben nem volt elegendő számú csillagászatilag is meghatározott pontunk a háromszögelési hálózatban, hogy ezeket a redukciókat alkalmazni lehetett volna. (A korábbi két hálózattal kapcsolatban pedig még csak a lehetőség gondolata sem merülhet fel.)

678